Jegyzőkönyv – Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testület ülése-Közmeghallgatás 2025.03.03.

 

 

JEGYZŐKÖNYV

 

 

 

Helyszín:                                                                  Petőfi Sándor Művelődési Ház- és Könyvtár

             2335 Taksony, Fő út 89.

 

Jelen vannak:

 

1.   Kreisz Mátyás Tamás                                       elnök

2.   Galambos Andrásné                                        alelnök

3.   Kreisz László

4.   Schäffer Ildikó

5.   Winklerné Tomana Ildikó

 

 

Távol: -  

 

Később érkezett: -

 

Meghívottak:

             Jelenléti ív alapján.

 

 

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

Tisztelettel köszönt mindenkit a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testületének 2025. március 3-i közmeghallgatás ülésén. Megállapítja, hogy a Testület 5 (öt) fővel határozatképes és az ülést 18 óra 00 perckor megnyitja.

 

 

1. JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTŐ MEGVÁLASZTÁSA

 

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

Az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kreisz László képviselőt. Amennyiben nincs más javaslat, úgy ennek elfogadásáról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

 

Tárgya:

1. napirend: Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása

1. javaslat: A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2025. március 3-i közmeghallgatás ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Kreisz László képviselőt választja meg.

 

 

A Testület 5 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett hozta meg határozatát.

 

 

A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2025. március 3-i közmeghallgatás ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Kreisz László képviselőt választja meg.

 

Határidő: azonnal

Felelős: NNÖT elnöke

 

 

2. TÁJÉKOZTATÓ A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TAKSONY 2025. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL ÉS A 2025. ÉVI FEJLESZTÉSI, BERUHÁZÁSI TERVEIRŐL

 

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Ahogy meghirdettük, a fő témánk a Német Önkormányzat 2025. évi költségvetése, illetve a terveink, beruházásaink fognak elsődlegesen szerepelni. A költségvetést előkészítettük, megtárgyaltuk, elfogadtuk. Ezzel kapcsolatban egyfajta felvezetésképpen szeretném, felkérni Kreisz Lászlót, a pénzügyi bizottságunknak az elnökét, hogy egy pár szóban, illetve pár számadattal alátámasztva mutassa be nekünk az idei évi költségvetését, illetve az elmúlt évek gazdálkodása hogyan alakult.”

 

Kreisz László képviselő, POB elnöke

„Köszönöm szépen, nagyon nagy tisztelettel köszöntök én is mindenkit. Egy picit, ahogy elnök úr felvezette, rendhagyó a Német Nemzetiségi Önkormányzat közmeghallgatása. Ez annál is inkább igaz, hiszen a Nemzetiségi Önkormányzat, a Nemzetiségi Intézmény fenntartója, a gyermekek mindennapjáról gondoskodik, az óvodától az iskola 8. osztályáig. Mi úgy mondjuk, hogy ez Taksony aranyrészvénye, ebben van Taksony jövője a nemzetiségi oktatás-nevelésben. A végén mindig számokról beszélünk, ami korábban mindig egy picit rejtve volt, de mi azt látjuk, hogy nem. Itt az ideje, hogy ezt lássa mindenki, mert erre büszkének kell lennünk. Taksonyba érkezik ez a finanszírozás, és ebből a finanszírozásból működhet az iskolánk. Összesen egy 5-6 kis rövid dia, ami inkább csak számokat tartalmaz, de azért kivastagítottam a fontosabb számokat. Ugye a legelső szám, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat 2025-ben majdnem 1,8 milliárd forintból fog gazdálkodni, és ebből a működéskiadása majdnem 1,7 milliárd. A felhalmozási kiadásunk 78,3 millió forint. Ez a tavalyi év maradványának egy részét fedi le, de majd a számokból fogják látni, hogy ennél azért több a tavalyi évi működési maradványunk. Így a finanszírozási kiadás egyenlege 87 millió forint, amit minimum áthozunk a 2024-es esztendőből. Ez pedig mutatja magát a nemzetiségi oktatás-nevelésnek a finanszírozását, hogy hogy néz ki az óvodai, iskola, az NNÖ és a nagy összesen. Egyetlen egy sort szeretnék csak kiemelni, az pedig az étkeztetés támogatása. Két sarokpontja van a nemzetiségi finanszírozásnak itt a Taksonyban az oktatás-nevelés szakmai munka mellett. Az egyik az étkeztetés, a másik pedig majd ennek az infrastruktúrának a működtetése. Azért fontos a két szám, mert mindkettő Taksony településnek hoz bevételt, és tart fent munkahelyeket. Az étkeztetésnél összesen 51,3 millió forintot kapunk, és ezt még a saját működési bevételeinkből, az ingyenes étkezők, a háromgyermekes és a szociális alapon rászorulók kapcsán, nekünk további közel 60 millió forinttal kell kiegészíteni. Akik egy picit régebb óta képviselők mindig hallották ezt a számot, hogy ezt ki kell egészíteni. Ez már a gazdálkodásnak egy módja, hogy ha már ennyi pénz jön ide Taksonyba, akkor mi ezzel hogyan gazdálkodunk. Ez az 1,5-1,6 milliárd forint, ami érkezik állami támogatásként, az előbb láttunk, annak most a struktúrája, hogy ez hogyan történik. Tehát a Nemzetiségi Önkormányzat a fenntartó megkapja az egészet, és abban benne van, amit ők külön kaptak, a 3,1 millió forint. Ezt levonva a többit pedig két részre bontja, az óvodára és az iskolára. Itt is megállok egy picit. A kedvenc számom 2014-ben, amikor úgy döntött a települési önkormányzat, hogy az óvodáját átadja a Nemzetiségi Önkormányzatnak. Nem keveset dolgoztunk azért, hogy a KLIK kiengedje a taksonyi iskolát, és az is nemzetiségi fenntartásba kerülhessen. 2014. évi adatok alapján 312 millió forint volt az iskola, ez most több, mint 1,1 milliárd forint. Az óvodánál pedig 124 millió forint volt, ami most pedig picivel több, mint 456 millió forint. Tehát majdnem a négyszeresére emelkedett. Most egy picit ilyen populista mondatot mondhatnék biztos, hogy mi tudjuk, ez a béreken is látszódik. Tehát az a fajta szándék, amit Magyarország kormány az oktatás-nevelésbe tesz, az a nemzetiségi fenntartású intézményeknél azonnal jelentkezik. Miért jelentkezik azonnal? Mert van 12 nemzetiség, a roma nemzetiséggel teljesen külön foglalkoznak, és a 12 nemzetiség összesen 118 intézményt tart fenn, és ebből 76-ot csak a német tart fenn. Tehát 76 intézmény, az összesen egyébként 42 Magyarországon működő Német Nemzetiségi Önkormányzatot jelent, akik ezzel a lehetőséggel élhetnek. Bevallom, ezt nem sikerült még itt a településhez átvinni, hogy mitől hívjuk, miért is hívjuk mi ezt aranyrészvénynek, itt Taksonyban. És akkor a másik szám az étkeztetés mellett pedig, hogy a nemzetiségi önkormányzat a két intézmény működtetését, ami önállóan is működhet, önálló gazdálkodási egységként is működhetne, azt egy 2014-2019. év közötti gyakorlattal ellentétben mi miért más utat választottunk. Most úgy néz ki, hogy a teljes gazdálkodási menedzsment, jogi és minden, ami ehhez kell, az 2025. évre a tervezett összeg 25,5 millió forint. Ebből mindenünk megvan, a pénzügyi irodavezető, tehát a gazdasági vezető, a jogi képviseletünk az intézményüzemeltetéshez és még a fotósunk is meg van, mert a fotókészítést is közösen finanszírozuk. Ami pedig korábban volt 2014 és 2019 között, az akkori áron volt 55-60 millió ft/év, mert ők mindent önállóan működtettek. Ha még csak a számokat nézzük és nem osztunk-szorzunk, inflációval, minden egyébbel, akkor csak az elmúlt 5 évben 25,5 és az 55-60 közötti különbözet az nálunk megmarad és azt fogják majd látni ezért, hogy milyen klassz elképzeléseink lehetnek. A teljes finanszírozásnak a 76%-át a személyjellegű, tehát a pénzköltségek teszik ki. Erre vagyunk egyébként a legbüszkébbek, mert ezt az oktatásban, oktatás-nevelésben résztvevődolgozóink kapják, a dadustól kezdve, a tanító, tanáron át, a különféle szakértői munkát végző gyógypedagógus, a pszichológus, és ami még ehhez kell. Tehát a 76%-ban ez van. Ami még ebben azon kívül van benne a Für die Treue díj, amit a Német Nemzetiségi Önkormányzat hozott létre, alkotott egy díjat és a különféle dologi kiadások. Itt, aztán minden ugyanaz, mint bármilyen más intézményben, a fénymásolópapírtól, az üzemanyagon át a tollig, tehát minden, ami az iskola működéséhez kell. A nemzetiségi önkormányzat évekkel ezelőtt egy beváltási kiadással bírt, ehhez 15 millió forintos támogatást kapott a Miniszterelnökség Nemzetiségi Államtitkárságától, ami pedig a harangtoronynak a kiviteli terve. Ez most már a napokban le is zárult, úgyhogy lassan jogerős engedélyes tervvel bírunk, de a jogerős kiviteli tervek is hamarosan meg lesznek, és aztán utána egy picit külön válik és a harangtorony építés majd egy önálló utat vesz. Nem a települési önkormányzat beruházása, a Keresztény Értelmiségek Szövetségének taksonyi csoportja, együttműködő partnere a Nemzetiségi Önkormányzattal és még civil egyesületekkel. A 2024-es évi maradványunk az 96,4 millió forint, tartalékkal is terveztünk, egy 4,4 millió forinttal, és így a teljes finanszírozási kiadásunk közel 1,7 milliárd forint. És akkor csak az óvodáról és a suliról egy-egy számot, az óvoda 574 millió forintból fog működni. Az előző évi pénzmaradvány, ami már szinte 98%-os egy olyan közel 32,9 millió forint, aki az államháztartással foglalkozik, azt tudjuk hogy ez mindig májusban kerül be az önkormányzat költségvetésébe. Az addig egy picit ott a levegőben van, mintha, de nincs a levegőben, mert majd akkor kerül be papíron az önkormányzat költségvetésébe. A 2025-ös költségvetésében az óvoda tervezet 2 darab laptopbeszerzést, 2 darab klímát, a bejárati portát és az udvart szeretnénk majd felújítani, illetve megvalósítani. Ami pedig a költségvetésben benne van, az pedig két csoportszoba padló felújítása. Évről évre mindig két csoport szobánként haladunk, és újítjuk fel, hogy mindig korszerű és kényelmes környezetet biztosítsuk az ovisoknak. Az iskolának a működési főösszege az majdnem 1,2 milliárd forint. Az előző évi pénzmaradvány most úgy látjuk, hogy 135,4 millió forint. Tehát ez azt jelenti, hogy ez az a 24%, ugye 76%-át a személyi kiadások teszik, és ez a 24% az, amivel a Nemzetiségi Önkormányzat és a két intézményvezető bölcsességére számítva, de így határozunk meg, hogy hogyan lépkedünk. És nem máról holnapra, hanem mindig a következő 5-15 évet veszik alapul. Nekünk egy iránykép van, az a demográfiai mutató, már pedig Taksony 1000 fővel nőtt, kb. egy 250 családdal lettünk többen 5 év alatt, és azok egy pár év múlva jelentkezni fognak, kopogtatni fognak az óvodába is, és az iskolába is. És akkor egy összefoglaló táblázat még a végén, hogy hogyan alakult a finanszírozás a 2023-2024, és most 2025 évben azért van ott egy becsült adat, amivel most is itt számoltunk és bemutattunk, mert a feladatalapú támogatásoknak a végleges összege az majd március közepére, végére lesz teljesen tényszerű és világos, akkor majd egy költségvetési rendeletmódosítással ezt be fogjuk építeni. És akkor én röviden a száraz pénzügyi feltételekről, a háttérről ennyit, és akkor elnökúr folytatja a tervekkel.

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Köszönöm. Hát azt gondolom, hogy a számadatokból is egyértelműen hallható és tükröződik, hogy az a fajta gondos gazdálkodás, amit itt folytatunk évről évre, az mennyi mindenre ad lehetőséget nemcsak a Német Önkormányzatnak, hanem gyakorlatilag a két fenntartott intézménynek. Viszont a beruházásaink, fejlesztéseink tulajdonképpen 100 %-ban itt valósulnak meg ennél a két intézménynél. És hanem így gazdálkodnánk, nem ilyen módon, akkor biztos, hogy ebbe a formában nem lenne lehetőség. Úgyhogy, ezért köszönöm Kreisz Lászlónak, aki bemutatta számok tükrében is ezt a fajtagazdálkodást. Szerintem eddig is mindenki láthatta, hogy évről évre milyen léptékekben próbáltuk a két intézményt fejleszteni, legyen szó az óvodáról és az iskoláról egyaránt. Annyi kiegészítést tennék a pénzügyi sarok számukhoz, hogy elhangzott az étkeztetés, hogy az mekkora borzasztó nagy pluszkiadást jelent egyébként az Önkormányzatnak, mármint a Német Önkormányzatnak. Ugyanakkor, ahogy elhangzott, egyrészt a konyhát is ebből tartjuk fönn, hiszen a két intézmény az ott főzött ételeknek a nagy részét átveszi. Tehát a „mi konyhánk főz a saját gyerekeinkre”. Viszont ennek a költségeit csak részben kapjuk meg az Államtól, tehát a saját költségvetésünkből meglehetősen nagy összeget kell átcsoportosítani arra, hogy ezt a fajta étkeztetést biztosítani tudjuk. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy amennyivel mi többet teszünk bele az étkeztetésbe, annyival kevesebbet kell egyébként a települési önkormányzatnak ugyanerre fordítani. Hiszen ha ez nem lenne, és az óvoda, iskola nem venné fel ezeket az ételeket, amiket az üzemi konyha előállít, akkor az üzemi konyhának az üzemeltetése és fenntartása az teljes mértékben a települési önkormányzatot terhelné. Tehát ez is egyfajta együttműködés, amit szeretnénk hosszútávon fenntartani annak érdekében, hogy itt tulajdonképpen mindenki jól járjon, és a finanszírozást úgy próbáljuk megalakítani, hogy senkinek ne kerüljön plusz előfeszítésében az, hogy ezt a rendszert, ezt az étkeztetést így fenn tudjuk tartani. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a finanszírozásnak a jó részét a működési támogatás tekintetében, ugye az iskola kapja, ezek a pénzek az iskolába landolnak. Az óvodánál ez a fajta finanszírozás, ez merőben másképp néz ki, és alapjába véve nem kerülne ennyi pénz az óvodában, de annak érdekében, hogy az infrastruktúrát mind a két intézményben hasonló szinten tudjuk tartani, hasonló mértékben tudjuk fejleszteni a két intézményt, és az ott dolgozó pedagógusoknak és az ott dolgozóknak a juttatási csomagjait is hasonló szinten tudjuk hozni a két intézményben. Ezért ennek érdekében ebből a nagy közös költségvetésből meglehetősen nagy összegeket csoportosítunk át egyébként minden évben az óvodába, illetve az óvoda javára. Annak érdekében, hogy itt azért ne billenjen föl annyira a mérleg. Ennyit szerettem volna csak így magához a költségvetéshez hozzátenni, és akkor magáról a beruházásainkról, fejlesztéseinkről. Ugye minden évben a két intézménnyel, a két intézményvezetővel együtt végig beszéljük, hogy mik azok a fejlesztések, amikre szükség van. Itt az iskolában is elkezdtük. Azt lehet látni értelemszerűen, az óvoda az egy sokkal újabb épület, mint az iskola. Az iskola ráadásul rengeteg különböző korszakokban épült, épületszárnyból tevődik össze. Ezeknek a műszaki-technikai színvonala azért közel sem ugyanolyan. Ezért elhatároztuk, amikor átvettük a stafétát, hogy megpróbáljuk pár éven belül lehetőség szerint egységes műszaki színvonalra hozni az épület együttes egészét. Figyelembe véve értelemszerűen azt is, hogy melyek azok az épületrészek, amikkel hosszú távon tervezünk, és melyek azok az épületrészek, amikkel adott esetben rövidebb távon tervezünk, vagy adott esetben helyére más épületet tervezünk. Úgyhogy ennek szellemében kezdtünk hozzá 5 évvel ezelőtt az iskolai épület együttesének a felújítására, és azt hiszem, hogy ott tényleg szintről szintre végig mentünk, volt aztán padlócsere, ajtócsere, villamoshálózatot felújítottuk, a komplett világításrendszert lecseréltük gyakorlatilag mindenhol LED-es világítótestekre. Két évvel ezelőtt a meglévő tornatermet is faltól falig felújítottuk új padlóval, az összes vizes blokkal és az öltözőkkel együtt. Úgyhogy szépen lépésről lépésre, évről évre haladunk előre, és bár természetesen vannak nagyon nagy és nagyobb volumenű terveink is, de ezek azok a fejlesztések, amiket saját költségvetésből meg tudunk valósítani, hiszen a Német Önkormányzat a működésre kapott működési támogatásból beruházást nem finanszírozhat, de felújításokat, modernizálást, korszerűsítést igen. Ennek szellemében végeztük az eddigi felújításokat is. És akkor, hogy rátérjek az ide, illetve a jövőbeli tervekre, hogy az iskolában tavalyi év végén elkezdtünk egy sportszertárat építeni, a meglévő tornaterem mögé. Ez már egy régi vágyunk volt, hiszen a meglévő, hát hogy is fogalmaznunk, félig meddig szertár és tanáriként is funkcionáló kicsi helyiség. Ezt már nagyon régen kinőtt az iskola, és szeretnénk az iskolai sporteszközöket korszerű körülmények között tárolni. Ennek érdekében a tavalyi évben elkezdtük ennek a sportszertárnak az építését. Az építkezés hál' Istennek elég jó halad. Úgy tűnik, hogy itt március hónapban, március végéig, reményeink szerint ez a beruházás be is fog tudni fejeződni, és az iskolabírtokba fogja tudni venni végre ezt a sportszertárolót. Nyilván még belülről be kell rendeznünk, meg polcokat kell berakni és egyedek, de azt gondolom, hogy ezzel megint csak léptünk egy nagyot előre. Azt hozzá kell tegyem, hogy ez egy félig pedig kicsit multifunkciós sportszertár is, hiszen úgy terveztük, hogy adott esetben, ha a tornateremben rendezvény lesz a jövőben, akkor a technikai megközelítése magának a tornateremnek innen hátulról is megtörténhessen. Például, hogyha a büfét kell ellátni, vagy a különböző eszközökkel, ételekkel, italokkal, akkor ne kelljen körbe menni, hanem hátulról lesz egy nagy, hát tulajdonképpen egy garázskapus ajtó lesz hátul ott ezen a sportszertárolón, és akkor azon keresztül ez abszolút megoldható lesz. Ez tulajdonképpen most ennek az építkezésnek az első fázisa, tehát az volt a célunk, hogy az első fázis végén az iskola az épületrészt, mint sportszertárolót használatban tudja venni és használni tudja. A második ütemben az újonnan elkészült épületrésznek a jobb oldalai részében, hogyha úgy állunk vele szemben, egy vizes blokkot szeretnénk még kialakítani, ami szintén majd a rendezvényeinket szolgálná, legyen szó sportrendezvényről, vagy kulturális rendezvényről. Hiszen aki járt már akár csak egy bálon az iskolába, az pontosan tudja, hogy a mosdóba át kellett menni a hosszú folyosón, egészen az iskolának az épületében, ami több okból sem a legszerencsésebb megoldás. Úgyhogy szeretnénk, hogyha a jövőben, tehát a második ütemben majd ezeket a vizes blokkokat is egy férfi és női mosdó formájában meg tudjuk majd ezt valósítani, és akkor a rendezvények esetében már nem kell átmenni a fő épületrészbe, hanem ott lehet majd használni ezeket a mosdókat. Úgyhogy itt ugye erre szintén pályázati forrást nyertünk el, ezt egészítjük ki saját költségvetésből, és ahogy említettem, reményeink szerint, még most tavasszal március végéig ez maga ez a beruházás be fog fejeződni. Továbbiakban maradva az iskolánál egy nagyon régi igényre próbálunk megoldást találni azzal, hogy megpróbáljuk az udvar, úgymond parlagon lévő részeit a gyerekek számára optimálisan kialakítani, legyen szó egy játszó- sportpark kialakításával. Hiszen itt több rétű igény merült fel, egyrészt azt tudjuk pontosan, hogy a meglévő tornatermünknek a kapacitása sajnos a jelenlegi testnevelési igényekre meglehetősen kevés, főleg mintha bevezették a heti öt testnevelést. Pontosan látjuk, tudjuk, hogy van olyan óra, amikor három vagy négy osztály is elméletileg egyszer a tornateremben kéne, hogy sportoljon, amit pedagógusaink és az iskolavezetőink kreativitása alapján valahogy csak összehoztak, de nem a legideálisabb megoldás ez per pillanat. Természetesen igyekeztünk eddig is, amennyire lehet, az úgymond szabadtéri, mozgási lehetőségeket támogatni, illetve kialakítani. Éppen ezért például tavalyi évben elkészült lent az SE-nek a telep helyén, a műfüves pálya mögött egy szintén nevezett sportszertároló, de egy vízisporteszköztároló, egy úgynevezett SUP tároló, ahol a Rákóczi László BSE-vel karöltve az SE fölajánlotta, hogy az ő általuk birtokolt sporteszközöket az iskola térítésmentesen használhatja, tornatermi és egyéb szabadidős foglalkozásokhoz. Ez tavalyi év nyarára készült el, úgyhogy a tavalyi szezon még nem nagyon lehetett kihasználni, de bízunk benne, hogy most, ahogy bejön a jó idő, akkor lesz rá lehetőség, hogy a diákok ott lent a szigeten ezt a vízisport lehetőséget is ki tudják majd használni. Ezt egy kicsit tovább gondolva, ugyanúgy a szabadtéri sport lehetőségeket is próbáljuk kicsit az iskola udvarán belül felépíteni, ezért elkezdtük ezeknek a szabad területeknek a beépítését megtervezni. Azt gondolom, hogy egy nagyon profi, dán sportszergyártó, illetve nem sportszergyártó, hanem a játszótérgyártóval tudtuk felvenni a kapcsolatot, akik segítettek, illetve bekapcsolódtak itt a tervezésbe, hogy ezzel kapcsolatban szeretnénk pár látványtervet megosztani. Igen, ez egyébként maga a sportszertároló, most már így áll, lehet látni, be is van fedve, a szigetelést is menet közben már megkapta, ha jól emlékszem, akkor színezés van éppen még hátra. Ez is hamarosan elkészül. Ez az, amit megálmodtunk igazság szerint így együttesen, bár természetesen ez még csak egy előzetes látványterv, itt majd még úgyis lesznek egyeztetések az iskolával. Itt ugye úgy kell ezt az egészet értelmezni, hogy ez itt a meglévő tornatermünk, tehát ugye itt van a hátsó bejárat, a kapunak a hátsó bejárata, itt per pillanat ugye ez a bitumenes kézilabda pálya található, ami már szintén, hát régóta beszéljük azt, hogy azzal is kezdeni kell majd valamit, mert kezd felhólyagosodni az egész pálya és baleset veszélyes, mert a gyerekek állandóan ott futkosnak és valamit kezdjünk vele. Itt ugye ez a rész, ez itt a bitumenes pálya, és ott a kisudvar, minek is nevezzem, lejáró közötti rész, ami most per pillanat ugye parlagon van. Oda is tervezünk egy ilyen játszó sportparkot. Ez itt, ez pedig a tornateremmel szemben lévő, jelenleg ilyen vadászkerítéssel elzárt, ilyen rézsűs terület, ahol egyébként a fák, bokrok kaptak helyet. Igen, ez a mostani állapot. Így néz ki a mostani állapot, és ez az, amit tervezünk majd helyére. Hát már tervekből látjuk, hogy ez iszonyatos kiadás, tehát itt több 100 millió forintról beszélünk, ha az egészet nézzük. Azt látjuk, hogy van annyi tartalék és erő a költségvetésben, hogy ezt lépésről lépésre 3-4 év alatt meg tudjuk valósítani. Úgyhogy igazság szerint az iskolával fogjunk még ezt leegyeztetni, hogy melyik részével kezdjük az egészet. Hát a legnagyobb része az beruházásnak az nyilván a bitumenes pálya helyetti sportpark. Ez minden, amit látunk, és amit színes, az tulajdonképpen egybeöntött gumi réteg. Tehát nem olyan, mint ami most jelenleg is van a legtöbb játszótéren, meg óvodánál, iskolánál, hogy ilyen gumi lapok vannak letéve. Ezt látjuk, hogy ideig, óráig nagyon jó, aztán elkezd így felpöndörödni szépen a széle és kezd baleset veszélyessé válni. Tehát ezek a területek úgy lesznek kialakítva, hogy faltól-falig ki van öntve gumival. És hát ez a pályás, illetve futópályás rész, a bitumen pályának a helyére kerülve, ugye ebben a bitument föl kell szedni, annak a helyére lenne ez letelepítve, az egy 100 millió forintos nagyságrend alap hangon. Az a legnagyobb része, vagy úgy mondom, hogy az a legnagyobb falat talán. De az biztos, hogy az idei évben, vagy ezt a középső részt, vagy itt ezt a rézsűs részt, ezt el fogjuk tudni, kezdeni megcsinálni, és bízunk benne, hogy ezt a következő nevelési évtől, tehát ősztől már a gyermekek igénybe fogják tudni venni. Úgyhogy ez egy nagy terv, ezzel egy nagy álmunk válna valóra, hogyha ez meg tudna valósulni. Értelemszerűen mi is igyekszünk föltérképezni az igényeket, nemcsak a pedagógusok részéről, hanem a szülők, gyermekek részéről is. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon régi, hogy is mondjam, korrektív restancia, hogy itt valamit kezdjünk az ősztől, mert úgy látom többször, hogy szegény gyermekek, akik az óvodából átkerülnek az iskolába, ott még egy fantasztikus nagy játszótéren rohangálhatnak, és utána átkerülnek az iskolába, és ott marad a négy fal és gyakorlatilag slussz. Ezen szeretnénk mindenképpen változtatni, úgyhogy ez egy következő nagy lépésünk, vagy nagy beruházásunk lesz. Emellett még, ami szintén az utóbbi időben abszolút elő térbe került, az a klimatizálásnak a kérdése, hiszen látjuk azt, hogy évről-évre egyre forróbb hónapok vannak. Most már kitolódott az oktatás is június 20-áig, tehát látjuk, hogy most a tavalyi évben is, a szeptember első egy-két hete, az még ilyen közel 40 fokos forróságokat jelentett. És hát azért a tetőtéri, meg a magasabb fekvésű termekben ott, azért főleg, amikor ilyen 30-35 fokok vannak, ott azért elég nehéz kibírni, mint gyermeknek, mint pedagógusnak egyáltalán. Ugye elindult például az óvodában is, és ugye minden csoportszoba most már klimatizálva van, de ott egyedi klímákkal oldottuk ezt meg, tehát minden csoportszoba kapott egy-egy klímát. Itt viszont az épület nagyságára, meg egyébként is a hatékonyságra helyezve hangsúlyt, egy új, modern, hőszivattyús rendszerben gondolkodunk, ahol egy nagy kültéri egység akár 42 beltéri egységet is képes ellátni. Úgyhogy ez egy következő nagy projekt, aminek a tervezés egyébként már folyamatban van.  Épp ma folytattam egyeztetés a mérnök urakkal és mondták, hogy éppen a villamos hálózatnak a feltérképezése  van napi rendben, hogy egyáltalán ez az új, modern, hőszivattyú rendszer elbírja-e vagy bővíteni kell a villamos hálózatot, aminek egy részén egyébként már túl vagyunk, hiszen volt két körben is felújítás ezzel kapcsolatban, de bízunk benne, hogy az idei évben, nyári időszakban legalább az első és legfontosabb termekkel el tudjuk kezdeni ezt a klimatizálást. Értelemszerűen a padlónál, a földszintről indultunk, és úgy hallottunk felfelé, de a klimatizálásnál fordítva fogunk eljárni, a tetőtől fogunk elindulni, és úgy fogunk lefelé haladni. Meglátjuk, hogy mi az, amit elbír a költségvetés. Értelemszerűen most a mérnök urakkal egyeztetve három külön épületszányról beszélünk, mert valószínűleg mindegyik épületszárny fog kapni egy-egy hőszivattyút, mint kültériegység. Amit nagyon szeretnénk még megoldani, az a tornateremnek, a meglévő tornateremnek a klimatizálása. Onnantól kezdve bíztunk benne, hogy nem lesz szüksége arra, hogy esetleg ajtókat kelljen nyitogatni és egyebek, mert ez is volt problémaforrás az elmúlt időszakban. De meglátjuk, hogy a tervezés után, amikor bekérjük az első ajánlatokat, hogy mi az, ami bele fog férni az idei évbe. A költségvetésbe úgy emlékeszem, hogy 20 millió forinttal terveztünk az idei évben saját erőforrásból. Ebből a 20 millió forintból bíztunk benne, hogy egy nagyobbat fogunk tudni lépni klimatizálás terén. Úgyhogy ez még egy ilyen terv. A sportudvart és a klimatizálást vagy is a sportudvarnak egy részét és a klimatizálást viszont nagyon bíztunk benne, hogy az idei évben meg fogunk tudni valósítani. Van egy hosszú távú tervünk, az pedig az iskolabővítés, hiszen, ahogy Kreisz László is elmondta, az új beköltözők, illetve az új település részekre beköltözők, részben kisgyermekes családok, és már most látjuk azt, hogy kapacitás problémák lesznek előbb-utóbb, mint az óvodában, mint az iskolában, hiszen egyre több gyermek fog járni a két intézményben. Az óvodánál ugyan már megtettük az első lépéseket annak érdekében, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy záros határidőn belőle új óvodai épületet tudjunk felépíteni, aminek a immáron kijelölt helye az a temetővel szembeni Kraugert része, ahol az önkormányzatnak vannak saját területei. Úgyhogy itt indult el, ezt megkaptuk már az újonnan fölálló önkormányzatnak is a támogatását. Tehát a tervezés az ott elkezdődött, és bízunk benne, hogy ha sikerül állami finanszírozást szerezni ehhez a projekthez, akkor 2-3 éven belül tudjuk növelni az óvodai kapacitásokat is egy új épülettel. Alapjában véve egy négy csoportszobás épületet tervezünk, de aztán majd meglátjuk, hogy a tervek mit mutatnak. Visszatérve az iskolára. Az iskolabővítésnél ott egy teljesen új, modern épületszárnynak a megépítését tervezzük. A tervezési fázisnak reményeim szerint már a végénél járunk. Nagyon sok körös egyeztetésen vagyunk túl, hiszen a pedagógusokkal folyamatosan egyeztettük az igényeket, hogy hogyan is nézzen ki ez az új épületszárny. Ha az Iskola utcában az iskolaépülettel szemben állunk, akkor a kaputól balra lévő régen gazdasági épületként szolgáló épületet tervezzük lebontani és annak a helyére egy kétszintes nagy épületszárnyat húznánk fel, ami a Fő úttal párhuzamosan nézzen majd ki, ahol zömmel szaktantermek kapnának helyet, ami azt jelenti, hogy egy 5-6 tanteremmel tudnánk bővíteni az épületet. Itt is látjuk azt, hogy természetesen külső finanszírozásra leszűnt szorulva, hiszen ezt alsó hangon 1 milliárd forint fölötti beruházást jelentene. De bízunk benne, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy engedélyes tervek lesznek a bírtokunkban, és amennyiben ez megtörténik, akkor onnantól kezdünk, hogy megnyílik a lehetőség arra, hogy pályázzunk. Még előttünk áll a feladat, hogy telekegyesítést kell végrehajtanunk, hiszen ez az épület, amiről beszéltem, más helyrajzi számon van, mint az iskola együttesnek a többi része. De ez is folyamatosan van, mindent igyekszünk előkészíteni annak érdekében, hogy ezt az iskolabővítési projektet és koncepciót végre tudjuk hajtani. A logótervezést látom még a listámon, bár az óvoda rendelkezik saját logóval, az iskolának a logótervezése éppen folyamatban van. Erre is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen szeretnénk egyfajta brandet felépíteni itt az iskolában is. A logótervezéshez kapcsolódik egyébként az is, hogy régóta tervezzük a két oktatási intézménynél is a honlapoknak a megújítását. Ez is igazság szerint folyamatban van, bízunk benne, hogy az idei évben ebben is lesz valami és az iskolának is már az új logóval ellátott honlapja meg fog tudni jelenni az év második felében reményeink szerint. Ha már logó, bár a listában nem szerepel, de amiről döntött még a testületünk az, hogy egy új iskolabuszt is szeretnénk beszerezni, hiszen már van egy relatív, öregebb Volkswagen Transporterünk , amit per pillanat használni tudunk, de hát az már megette a kenyere javát, hogy finoman foglalkozzak, úgyhogy egy új busz beszerzésére döntött a testület. Itt is már megtettük az első lépéseket, ezt a buszt megrendeljük, ezt is saját költségvetésből fogjuk tudni finanszírozni. Egyébként itt is 20 millió forintos nagyságrendről beszélünk, ez egy teljesen új, 8 személyes busz lesz. Azt hiszem, hogy minden igényt kielégítő felszereltséggel, úgyhogy itt is ezt is elindítottuk, és reméljük szerint ez valamikor nyáron, a kereskedő elmondása szerint valamikor nyáron ez a busz meg is fog érkezni. Úgyhogy bízunk benne, hogy legkésőbb a következő nevelési évtől, tehát szeptembertől már az iskola használatba fogja tudni venni ezt a buszt. Hiszen a mai napig szinte minden nap diákokat mozgat az iskola ide-oda, ráadásul a versenyekre is szoktuk a gyerekeket szállítani, úgyhogy azt gondolom, hogy jó helye lesz ennek a busznak az iskolában. És akkor áttérek az óvodára. Ha már beszéltünk az iskola udvarának a felépítéséről meg kialakításáról, értelemszerűen az óvodában is ezt szeretnék meglépni, hiszen bár ott egy meglehetősen jó udvar van kialakítva, de azért a játékok azok folyamatosan avulnak el, minden évben vannak kötelező felülvizsgálatok és a jegyzőkönyvnek már egyre több olyan dolog kerül be, ami egyértelműen jelzi, hogy ezeket a kültéri játszóeszközöket előbb-utóbb le kell cserélni. Arra sajnos nem lesz kapacitásunk, hogy egy kalap alatt, vagy egy kanyarban ezt az egész nagy óvodai udvart felújítsuk, de ott is hasonlóan az iskolai koncepcióhoz lépésről-lépésre igyekszünk majd az óvodának az udvarát is igazság szerint megújítani. Ez az óvodának az udvar  per pillanat, úgy, ahogy kinéz, és ez a terv, ez a látvány terv, ami most így elkészült, tehát ilyen körökre lenne osztva, és ide kerülnek majd be az új modern játszóeszközök. Valószínűleg azzal a fölső csücsökben lévő résszel fogjuk tudni idén elkezdeni, ami igazából a legkisebb odajáró gyermekeknek az egykülönített játszótere, vagy játszórésze, és utána évről évre meglátjuk, hogy a költségvetés mit enged, illetve a pályázatok mit engednek, de legalább körönként igyekszünk majd évről évre az óvodának az udvarát is megújítani. Amiről még nem beszéltem egyébként, hogy ha már a pályázat eszembe jutott, hogy vannak folyamatban lévő pályázati lehetőségeink. Minden évben írnak ki energetikai korszerűsítések pályázatokat, és ez az idején is így történt, úgyhogy az óvoda és az iskola részéről is adtunk be pályázatot energetikai korszerűsítésre. Az iskolánál ott tulajdonképpen a nagy épületrészeknek a fűtésrendszerét már felújítottuk, viszont vannak még olyan épületrészek, illetve itt a főtéri kisiskolának a fűtésrendszere is meglehetősen elavult, mert elég sokat kell szervizelni a meglévő kazánt, illetve kazánokat, de van még a meglévő épület együttesnél a régi katolikus kisiskola épülete, és még egy-két ilyen marginálisabb épületrész, ami egy teljesen külön kazánrendszerről üzemel. Amennyiben nyerünk ezen a pályázaton, akkor ezt a két kazánrendszert szeretnénk szintén lecserélni és megújítani. Ez a terv az iskolában. Az óvodában pedig egy napelemes rendszer telepítésére adtunk be a pályázatot. 10-10 millió forintos nagyságrendű ez a két pályázat. Úgyhogy bízunk benne, hogyha sikerrel járunk és pozitív elbírálásban részesül a pályázat, akkor ezeket is pluszban meg tudjuk valósítani. Az óvodánál kicsit nehezített pálya van a napadelem telepítése kapcsán, illetve picit kihívásokkal küzd, mert az óvodának a tető szerkezete nem bír el túl nagy terhet, ezért közvetlenül az óvodának a tetejére nem tudjuk ezeket a napadelemeket letelepíteni. Tehát ott azzal kell készülni, hogy amennyiben nyerünk a pályázaton, akkor egy plusz külön tartókonzolrendszert kell felépíteni, amire majd ezek a napelemek telepítésre kerülnek, de bár már ott tartanánk, hogy erről tudjunk beszélni, de bízunk benne, hogy pozitív elbírálás lesz. Ez még az óvodához tartozik, ezeknek a játszóköröknek a kialakítása tulajdonképpen. Igen, és hát még van egy meglehetősen nagy projektünk az óvodánál, ami hát szintén régóta vár magára, ez az óvodának a bejárata, illetve a főbejárata, ugyanis ezt az üvegajtós rendszert hát nem igazán tervezték ilyen nagy igénybevételre, mint amilyennek egyébként ki van téve. Reggelente meg délutánonként amikor a szülőt megrohamozzák az épületet, és viszik be a csemetéket, meg hozzák el, akkor azért ezek az ajtók kapnak némi terhelést, aminek egyenes következménye az, hogy ezeket az ajtókat folyamatosan szervízelnünk kell, mert hol a mágnás zár romlik el, hol a kapcsoló, hol ez hol amaz. Úgyhogy szumma-szummának igazság szerint a testület az óvodavezetésével karöltve, hogy ha van rá lehetőség, akkor ezt az egész bejárati ajtórendszert szeretnénk lecserélni és megújítani. Igen, csak úgy röpködnek a milliók már a fejemben is. Sikerült fölméretnünk egy-két céggel egyébként ezt a bejárati portált, kaptunk is eléggé jó ajánlatokat rá. Ami a lényeg, hogy ezt az egész „u” alakú üveges rendszert ezt szeretnénk lecserélni úgy ahogy van, és egy automatizált ajtónyitó rendszert szeretnénk bevezetni, mint amit például a reptereken is van, vagy az ilyen forgalmasabb helyeken, ami egy radaros fotocellás megoldással fog működni. Ami azt jelenti, hogy csúcsidőben, a megadott időszakokban, amikor viszik be a gyerekeket az óvodába, meghozzák el őket onnan, lesz egy-egy idő sáv, amikor teljesen automatikusan az ajtó nyitni-zárni fog, ahogy jönnek-mennek a szülők és a gyerekek, és akkor azon kívül már nem lehet csak úgy bejutni az épületbe, a dolgozók egy csíppes billétát fognak kapni, ami két célt is szolgálni fog az egyik, hogy azzal be fognak tudni jutni, a másik az, hogy onnantól kezdve a munkaidő nyilván tartás is egy picit egyszerűsödik, már legalábbis ami az adminisztrációs részét illeti, hiszen ez a rendszer ezt pontosan fogja rögzíteni, hogy ki mikor jött és ment. Természetesen a bejutás a megadott időságokon kívül ugyanúgy fog tudni működni, mint eddig, be kell telefonálni a kaputelefonon és be fogják engedni a szülőket, de itt a szakemberekkel, ahogy konzultáltunk a megoldandó feladat kapcsán, együttesen arra a megállapodásra jutottunk, hogy egy ilyen automatizált ajtónyitási rendszer legyen az, ami ezeket a megnövekedett időket időszerűen ki tudná szolgálni. Látunk számokat is, itt ez a történet alhangon egy 15 millió forintos beruházást jelent, illetve eddig is így gondolkoztunk, és szerintem ezután is így fogunk gondolkodni, hogy nem 1-2 évre tervezünk, hanem alhangon 15-20 évre. Szeretnénk, hogyha valamit megcsinálunk, az akkor tényleg egy 15-20 évig kiszolgálja a közösséget. Úgyhogy a költségvetésbe erre is elkülönítettünk külön pénzt, tehát elméletileg saját költségvetésből ezt a felújítást is meg fogjuk tudni csinálni, úgyhogy itt is hát dolgozunk rajta gőzerővel, hogy a nyár folyamán legyen valami, és a következő nevelési évtől ezt igénybe tudják venni a szülők. Egyetlen egy mondat még, ami elhangzót a pénzügyi beszámolóban is, az ugye a templomtorony építés volt, amire tulajdonképpen a Német Önkormányzat a projektet támogatandó nyílt lehetőségünk arra, hogy a Minisztériumnál, itt a Miniszterelnökségi Hivatalnál pályázzunk. Ezt sikeresen megtettük, és erre nyertünk is 15 millió forintot, amiből végül is a Német Önkormányzat a tervezési feladatok költségeit tudja finanszírozni, és ezt vállaltuk át, hiszen ez itt az Egyházi, illetve a KÉSZ a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a beruházása, illetve projektje. Úgy láttuk, hogy mivel nyílik számunkra egy ilyen pályázati lehetőség, ezért ezzel megpróbáljuk támogatni ezt a közösségi projektet. Ezt ugye mi meg is nyertük, ezt a pályázatot, és a tervezés pedig végfázisban van, tehát itt is most fogunk ezeket az összegekkel elszámolni. Itt földméréstől kezdve nagyon sok minden van ebben a dologban benne, de a lényeg az, hogy ez egy elnyert, és már egy félig meddig lezárult pályázat részeként szerepelt itt a mi költségvetésünkben, illetve mi ennyivel tudtunk hozzájárulni a projekt kivitelezéséhez, de mi Német Önkormányzat, mi ezt teljes mértékben támogatjuk ennek a projektnek a megvalósítását. Úgyhogy részemről, illetve részünkről azt gondolom, hogy ennyi lett volna a bemutató a költségvetés, illetve a terveink kapcsán. Úgyhogy természetesen, ha bárkinek kérdése van, akkor állunk rendelkezésre, és szívesen megválaszoljuk őket. Megadj a szót Györke Erzsébetnek.

Györke Erzsébet

„Nagyon örülök, hogy az iskolában láttam a költségvetés felhasználásánál ezt a hűségjutalom pénzt, hogy az a kérdésem, hogy ez van-e az óvodában is, és hogyha van, akkor erre külön a valamilyen SZMSZ-ben vagy valahol le van rögzítve, és erre külön pénzzel mindig majd csak abban az éves költségvetésben lesz elkülönítve a pénz, vagy van egy fix össze, hogy akkor ez évente bármilyen költségvetés alakul, az iskolának meg az óvodának rendelkezésére fog állni. Nagyon-nagyon szép, mert a mai világban a hűség talán az egyik legeslegfontosabb emberi tulajdonság, vagy legalábbis én úgy érzem. Akkor a másik, nagyon örülök, a konyhának a kihasználásának, voltak olyan évek, elég hosszúnak tűntek akkor azok az évek, amikor egészen más étkezést előállító cégekkel kötött szerződést a Német Nemzetiségű Önkormányzat, és ez a falunak a költségvetését is igen megterhelt. Ez nagyon-nagyon jó, hogy most már évek óta így alakul, és hogy ezen nincsen változtatás, mert ugye a konyhát sokkal könnyebb föntartani akkor, hogyha az iskolás gyerekek is, meg az óvodás gyerekek is, abból a konyhából kapják az étkeztetést, ami a Taksonyiaké. Volt még egy valami... ezt már nem tudom most. Jó, majd ha eszembe jut, akkor jelentkezek. „

 

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Igen, és erre annyit adnék még hozzá, hogy valamilyen szinten a minőséget is kontroll alatt tudjuk ugye tartani, hiszen amikor máshonnan szereztük be az ételeket, akkor már csak kézformában látjuk az ételeket, itt pedig az ételek beszerzése, az alapanyagok beszerzése, az saját kézben van. Tudjuk azt is, hogy itt azért meg van sokszor a konyhának a keze kötve, hiszen főleg a gyermekétkeztetést elég szigorú jogszabályok szabályozzák, tehát például a fűszerezés, sózás és egyéb tekintetekben. Visszatérjük az első kérdésedre, ugye a jutalmazás cafetéria tekintetében.”

Györke Erzsébet

„Én erre a külön díjra.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

 „Für die Treue.”

Györke Erzsébet

„Igen, az egy nagyon-nagyon szép ötlet, nem is tudom ez mióta van egyáltalán itt a faluban.”

Winklerné Tomanan Ildikó képviselő

„Másnéven a korábbi Német Nemzetiségi Önkormányzat alakította ezt a díjat, és akkor Pedagogen für die ungarndeutschen Zukunft nevet viselte, pedagógusok a Magyarországi Németekért, és aztán később a mi Önkormányzatunk változtatta ezt Für die Treue és a hűségért elnevezésre, és amióta mi itt dolgozunk az iskola és az óvoda fenntartójaként, azóta van ez a díj.”

 

Györke Erzsébet

„Igen, még azt akartam, hogy a harangtorony. A Nemzetiségi Önkormányzat is ilyen nyitott szemmel füllel jár, hogy megtalálta azt a pályázatot, hogy tudnak erre pályázni, és akkor ugye nem a saját költségvetésből, mert nem tudnák ezt a finanszírozást akkor támogatni, és tudjuk, hogy akár melyik felekezethez, akár a reformátusokhoz, akár a római katolikusokhoz, hogy milyen nagyon fontos szerepe van egy harangnak, tehát annyira meghatározó egy falu életében, hogy hogy szól a harang, és erre tényleg nagyon kell vigyázni, és legyünk nagyon büszkék, hogy majd ez a harangtorony az eredeti tervek alapján meg fog tudni épülni.”

 

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Köszönöm szépen! Annyi még a díjjal kapcsolatban, hogy az óvodában ugyan úgy kiosztjuk ezt a díjat, mint a iskolában.

 

 

Végh József

 „Én a harangtoronnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy a Német Önkormányzat végzett-e valamilyen hatás tanulmányt a harangtorony helye miatt?”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Maga a Német Önkormányzat direktben nem végzett.” Megadja a szót Végh Józsefnek.

Végh József

„Úgy gondolom a tervezéskor.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Hiszen, mint említettük, itt nem a Német Önkormányzat a fő kivitelezője ennek a projektnek, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Minden jogszabályban előírt vizsgálatot el kellett végezni, talajvizsgálattal, mélységvizsgálattal, és egyéb kapcsán. Én biztos vagyok bennem, hogy engedélyes terveket csak akkor engedélyezik, ha a jogszabályokban előírt vizsgálatokat a szakemberek elvégzik. Én személy szerint nem folytam ilyen mélységig bele, hogy őszinte legyek. Azt tudom, hogy geodéziai mérésekre szükség volt, de hogy egyébként milyen vizsgálatok kapcsolódtak a tervezgetéseknek a folyamatához, azt meg nem tudom.

Végh József

„Amit még nehezményezek, a lakossági tájékoztatás nem sok embert érint, mert én fogok szembe lakni a harangtoronnyal. Tehát a tájékoztatást azért nehezményezem, hogy elmaradt.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Én azt gondolom, hogy több fórumon is beszámolt egyébként a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége erről a projektről. Sőt, már tavalyi év, nem akarok butaságot mondani, de tavalyi évben is, amikor elnökváltás volt, és a Barna Tamás elnök úr vette át a stafétát, már akkor bemutatta egyébként az Érces tervező iroda ennek a harangtoronynak a terveit. Aztán az is egyfajta lakossági tájékoztatás volt.”

Végh József

 „Egyfajta.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

Megadja a szót Áncsán Mihálynak.

Áncsán Mihály

„Tisztelettel köszöntöm az NNÖT elnökségét. Én csak egy gondolatot szeretnék megosztani, hogy én azt gondolom, hogy a Taksony Nagyközség Önkormányzatának az elmúlt 25 évben az egyik legjelentősebb döntése volt ez a 2014-es. Ugye 2013-ban talán már elkezdődött a folyamat, amikor hosszú egyeztetések után döntések születtek itt a teremben. Ülünk is néhányan akik ott  voltunk ezen. És bennem is rengeteg kérdés és félelem merült fel, mert ezeket meg is fogalmaztam akkor. Ugye az első években döcögött is a dolog, de nagyon örülök. És most, hogy így látom a költségvetés számait, illetve a terveket, ez egy nagyon jó dolog, és számomra így visszajelzés, hogy mégiscsak jó döntés volt ez akkor. Ahogy a pénzügyi vezető mondta, Kreisz László, a számok önmagukért beszélnek, illetve talán te is mondtad, Kreisz Mátyás. És az a vízió, amit itt előadtál, előadtatok, és bemutattatok számunkra, ez tényleg azt bizonyítja, hogy volt értelme, és van értelme. Úgyhogy sok sikert kívánok ehhez nektek. Képviselőként bármikor számíthattok rám, illetve bármilyen pozíciómban.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

Megadja a szót Brezvai Gábornak.

Brezvai Gábor

„Nagyon szépen köszönöm ezt a részletes, és úgy gondolom, hogy mindenre kiterjedő beszámolót, mind a pénzügyi, mind pedig a jövőbeni tervekkel kapcsolatban. És külön köszönöm azt, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat felkarolta a harangtorony projektet és támogatta. Valamint egy olyan kérdésem lenne, hogy a napokban értesültem róla, hogy Ukrajnából menekülteket fogadott az iskola. Tehát ukrán gyermekek, vagy Ukrajnából származó, valószínűleg kárpátaljai magyarokról van szó. Az lenne a kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy milyen programmal vagy milyen támogatással készül az iskola, hogy ezek a gyerekek a lehető leggyorsabban fel tudjanak zárkózni, be tudjanak illeszkedni, és valahogy a fejlődésük ne törjön meg olyan mértékben, amennyire egyébként a háború miatt.”

Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke

„Köszönöm szépen a kérdést. Kicsit elébe szaladtunk a szerdai rendkívüli szülői értekezletnek, mert ennek pontosan ez lesz a téma egyébként, de teljesen jogos a kérdés, hogy őszinte legyek, ez egy nagy kihívás az iskolában. Ráadásul ez egy visszatérő dolog, mert nem először kell azzal foglalkoznom, hogy itt a településen hosszabb, rövidebb ideig itt élő vagy itt tartózkodó Ukrajnából származó gyermekeket kell az oktatási intézményünkbe fölvenni, illetve különböző osztályokba besorolni, illetve foglalkozni velük. A probléma többrétű. Egyrészt ezeknek a családoknak, illetve a gyermekeknek az itt tartózkodása az eddigi tapasztalatok alapján nem túl folyamatos. Sok esetben mire kidolgozunk egy-egy intézkedési tervet, hogy mit és hogyan fogunk végrehajtani az iskolában, illetve adott esetben az óvodában, addig ezek a gyermekek már nincsenek is itt, mert a szülők úgy döntöttek, hogy tovább állnak valahová máshova. Tehát ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldala pedig az, hogy sajnos ezek a gyermekeknek a döntő többsége írástudatlan, analfabéta, és ráadásul olyan korban vannak, hogy tíz éven fölül vannak. Ezért azt gondolom, hogy borzasztó nagy kihívás az iskola számára, hogy ezeket a gyerekeket úgy próbálja meg foglalkoztatni, hogy egyébként ők nem képesek arra per pillanat, most a döntő többségről beszélek, mint amire a saját kortársai. Sőt, ha így nézzük ezeket a gyermekeket, az első-második osztályban kéne beíratni, vagy ott kéne kezdenünk velük valamit, ahhoz, hogy legalább magyarul írni, olvasni valamilyen formában megtanuljanak. De ugyanakkor életkor szerint is valahol azért differenciálnunk kell, hiszen egy 14 éves gyereket nem lehet berakni a hat évesek mellé, vagy a nyolc évesek mellé, tehát ez adja a másik nagy problematikáját a dolognak. Tehát egy teljesen másik kultúrkörből érkeztek, teljesen másképp nőttek föl, akkor sorolhatnánk még nagyon sok olyan tényezőt, amit igazán az iskola vezetésének figyelembe kell lennie. Nyilván többkörös egyeztetéseket tartottunk a fenntartóként az iskola és az óvodavezetésével, főleg az iskolában, hiszen egyenlőre ez a probléma az iskolában jelenik meg. Most egyenlőre kidolgoztunk erre egy kezdő intézkedési csomagot, ezek a gyermekek most szép lettek osztva különböző osztályokba, hiszen más lehetőségünk nem is nagyon van, hiszen a jogszabály kimondja, hogy integrálunk kell, és a szegregációt a törvény gyakorlatilag tiltja. Ezen a mezsgyén próbálunk egy picit lavírozni, hogy őszinte legyek, de tekintve, hogy tényleg szinte írástudatlanok ezek a gyermekek, ezért úgy döntöttünk így közösen, hogy az első 1-2-3 órát azt a különböző osztályokba sorolva fogják ezeket a gyerekek tölteni, és a 4-5 órát azt már együtt, tehát az összes ukrán gyermek egy osztályban, egy kimondottan erre specializálódott fejlesztő-pedagógus segítségével fogják tölteni, és megpróbálja szegény majd ezeket a gyerekeket legalább valamilyen szinten megtanítani, írni, olvasni. Ez a jelenlegi terv, abban maradtunk az igazgatóasszonnyal Évában, hogyha ez a kezdeti terv, ez bárhol is úgy tűnik, hogy csorbán szenved, illetve nem működik teljes mértékben az a fajta integráció, amit mi képzelünk, akkor értelemszerűen lépni fogunk, és akkor megpróbálunk valami más megoldást erre kitalálni. Visszakanyarodok a kezdeti felvetésemhez, hogy benne van a paklidban az, hogy ugye úgy járunk, mint mondjuk a tavalyi ügyben, hogy mire itt kiforná magát egy jó megoldás ebben az egész helyzetben, addigra ezek a gyerekek tovább állnak, vagy éppenséggel nem állnak tovább, csak nem járnak be iskolába, mert ilyet is láttunk már, hogy a szülőknek addig volt kérdés, hogy a gyerekek iskolába járnak, amíg meg nem kapták az iskola látogatási igazolást, ami alapján ugye a szociális segélyeket, támogatásokat fel tudták venni, és onnantól kezdve a gyerekek elmaradoztak igazság szerint az iskolából. Úgyhogy ezt még nem látjuk, hogy ez hova fog igazából kifizetni.” Érdeklődik, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Amennyiben nincs, úgy megköszöni mindenkinek a részvételt, a megtisztelő figyelmet és a közmeghallgatást 19 óra 10 perckor bezárja.

 

 

                                                        K.m.f.

 

 

 

         Kreisz Mátyás Tamás                                                            Dr. Gonda Balázs

              NNÖT elnöke                                                               jegyző

 

 

 

 

Kreisz László

jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

 

 

 

Jegyzőkönyvet készítette:                                         

                                           Bodon Dorottya