🎭Február, akkor farsang: 5 meglepő érdekesség a télűző időszakról, amit kevesen ismernek

Tudtad, hogy a farsang nem csak jelmezekről és fánkról szól? Öt meglepő hagyomány, amelyek megmutatják, hogyan űzték a telet régen.

Előtte lássunk egy kis ízelítőt a régi idők farsangjáról, Mohács és Busójárás:

1. A farsang a „fordulás” ünnepe volt
   A tél és a tavasz határán álló időszakot a közösségek mindig átmenetként kezelték. A farsang eredetileg a böjt előtti utolsó nagy lakoma volt — egyfajta energiaváltás a sötét télből a fény felé.
2. A jelmezek célja a tél elriasztása volt
   A mai vidám jelmezek helyén régen zajkeltő, félelmetes alakok jártak. Feladatuk az volt, hogy összezavarják a rosszat, és elűzzék a telet.
3. A farsangi fánk védelmi ételnek számított
   A kerek, olajban sült tészta a néphit szerint szerencsét hozott, és „bezárta” a telet. A forma és a sütés módja mind szimbolikus jelentést hordoz.
4. A téltemetés országos hagyomány volt
   A kiszebáb-égetés nem csak Mohácson létezett. Sok helyen február végén égették el a „rosszat” jelképező bábut, hogy tiszta lappal induljon a tavasz.
5. A farsang a bátorság ünnepe is volt
   A jelmezek lehetőséget adtak arra, hogy az emberek kilépjenek a szerepeikből, és egy napra más bőrébe bújjanak. A közösség így oldotta fel a tél végi fáradtságot, feszültséget.
   A farsang ma is ugyanazt adja, mint régen: egy kis levegőt, játékot és fényt a tél végén. Farsangoljunk!