A Busójárás eredete
A busójárás tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered.
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere. Sokan úgy tartják, hogy a busójárás eredeti célja a télűzés, a rossz szellemek elűzése, a termékenységi és természetvédő szertartások voltak. A maszkok és jelmezek viselésével a régi emberek azt hitték, hogy elijeszthetik a hideget, a rossz időt és a betegséget.
A legenda szerint a busók olyan emberek voltak, akik menekültek a török elől, vagy segítettek a hódoltságban élőket rejtőzködni és élelemhez juttatni. A busók maszkjai és jelmezei hagyományosan félelmetes kinézetűek, sok esetben állattesteket vagy félreismerhető, groteszk arcokat ábrázolnak. Ez azzal a céllal történik, hogy megfélemlítsék a rossz szellemeket és elűzzék őket. A busójárás eredetileg Mohácshoz és a Kiskunság térségéhez kötődött, de mára számos más településen is megrendezik, különösen a Dél-Dunántúlon és a déli Alföldön. Az ünnepi események közé tartozik a farsangi felvonulás, a táncosok, zenészek és dobosok élőzenés felvonulása, valamint a táncházak és a kézműves vásárok. A busójárás ma már nem csak hagyománytiszteletből rendezik meg, hanem turisztikai attrakcióvá is vált, vonzva a látogatókat hazánkba és külföldről is.
Videó forrás: https://www.youtube.com/@VilmosVarju-FOTO-VIDEO
