|
Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony (2019-2024) Rendkívüli, nyílt ülés 2020. március 4. (szerda) |
JEGYZŐKÖNYV
A Képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül.
A nyilvános Képviselő-testületi ülések hanganyaga és jegyzőkönyve a www.taksony.hu honlapon, a jegyzőkönyvek a Könyvtárban közzétételre kerülnek.
A megtárgyalt napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztések a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési Ház- és Könyvtár
2335 Taksony, Fő út 89.
Jelen vannak:
1. Kreisz Mátyás Tamás elnök
2. Galambos Andrásné alelnök
3. Kreisz László
4. Schäffer Ildikó
5. Winklerné Tomana Ildikó
Dr. Micheller Anita jegyző
Ötvös Adrienn jegyzőkönyvvezető
Távol: -
Később érkezett: -
Meghívottak:
Jelenléti ív alapján.
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Tisztelettel köszönt mindenkit a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testületének 2020. március 4-i rendkívüli, nyílt ülésén. Megállapítja, hogy a Testület 5 (öt) fővel határozatképes és az ülést 16 óra 27 perckor megnyitja.
1. JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTŐ MEGVÁLASZTÁSA
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Galambos Andrásnét kéri fel. Amennyiben nincs más javaslat, úgy erről kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 24 Száma: 20.03.04./1/0/A/KT
Ideje: 2020. március 04. 16:27
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
1. napirend: Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
1. javaslat: A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2020. március 04-i rendkívüli, nyílt ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Galambos Andrásné képviselőt választja meg.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 5 100.00 100.00 5
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 5 100.00 100.00 5
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 0 0.00 0
Összesen 5 100.00 5
Megjegyzés:
24/2020. (III. 04.) NNÖT határozat
A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2020. március 04-i rendkívüli, nyílt ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Galambos Andrásné képviselőt választja meg.
Határidő: azonnal
Felelős: NNÖT elnöke
2. NAPIREND ELFOGADÁSA
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Ezt követően érdeklődik, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele. Amennyiben nincs, úgy a meghívó szerinti napirend elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 25 Száma: 20.03.04/2/0/A/KT
Ideje: 2020. március 04. 16:28
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
2. napirend: Napirend elfogadása
1. javaslat: A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2020. március 04-i rendkívüli, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
1. Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
2. Napirend elfogadása
3. Előterjesztés a Német Nemzetiségi Önkormányzat 2020. évi költségvetési határozatának elfogadására
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 5 100.00 100.00 5
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 5 100.00 100.00 5
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 0 0.00 0
Összesen 5 100.00 5
Megjegyzés:
25/2020. (III. 04.) NNÖT határozat
A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete a 2020. március 04-i rendkívüli, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
1. Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
2. Napirend elfogadása
3. Előterjesztés a Német Nemzetiségi Önkormányzat 2020. évi költségvetési határozatának elfogadására
Határidő: azonnal
Felelős: NNÖT elnöke
3. ELŐTERJESZTÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATÁNAK ELFOGADÁSÁRA
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Ismerteti a napirendi pontot. Felvezetésként elmondja, hogy az idei évi költségvetést jelentős mértékben befolyásolja a 2019. decemberében elvégzett MÁK ellenőrzés határozata, mely összességében közel 84 millió forintnyi visszafizetési kötelezettséget ró a német önkormányzatra, illetve a fenntartott intézményekre. Megadja a szót Kreisz László képviselő számára.
Kreisz László képviselő
Jelzi, hogy a Pénzügyi és Oktatási Bizottság megtárgyalta a költségvetést és elfogadásra javasolja. A 2020-as esztendőt alapjaiban meghatározza a visszafizetési kötelezettség. Pontosításként jelzi, hogy nem visszafizetés történik, hanem ezt az összeget eleve nem kapja meg finanszírozásra az önkormányzat. Kiemeli, hogy elsődleges szempont a két intézmény kiegyensúlyozott működése, a második, hogy a személyi juttatásoknak is meglegyenek a feltételei. A személyi juttatások részeként pedig lényeges, hogy a motivációs eszközrendszerét a nemzetiségi önkormányzat a költségvetésében hogyan jeleníti meg. Itt a két intézmény között az látható, hogy lesz valamiféle eltérés, túl azon, hogy az egyenleg a végén ugyanaz. Az óvoda esetében határozott időre adott kiegészítéssel oldják meg a motivációt, míg az iskola esetében Cafetéria juttatás lesz ennek az eszköze. Az első félév végén - a zárszámadást követően - a költségvetés módosításával az önkormányzat igyekszik ezt a kérdést a helyére tenni. Ismételten hangsúlyozza, hogy a német önkormányzat szeretné a motivációs juttatást biztosítani az intézmények számára.
A létszám tekintetében beemelésre került a státuszbővítés igénye, továbbá az előző évekből törlésre kerültek fölöslegessé vált nemzetiségi referens, nemzetiségi asszisztens, stb státuszok. Összességében a tavalyi évhez képest a létszám nem változik. Amit egyik oldalon, mint fölöslegessé vált kiadást csökkentettek, azt a másik oldalon az értékteremtő státusz létrehozására fordítja az iskola és az óvoda.
Nagy bánatuk, hogy ebben az évben az alap támogatásból fejlesztésre nem jut forrás, ebből adódóan a karbantartásokat illetően is csak a szükséges feladatokat tudják ellátni. Ez a gazdálkodásban fegyelmet kíván mindenkitől. Abban a pillanatban, hogy a tavalyi év maradványa beemelésre kerül, újra gondolható a költségvetés. A költségvetést elfogadásra javasolják és vitára alkalmasnak találják.
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Megköszöni a felvezetést és jelzi, hogy maximálisan egyetért a megemlített alapelvekkel. Két kérdése van: "Egyrészt a Testület, amikor felállt, akkor meghatároztunk néhány olyan célt, amit mindenképpen szeretnénk szem előtt tartani a jövőre nézve: az egyik ilyen a pedagógusok plusz juttatása, amit szeretnénk adni (ez elhangzott), a másik viszont az, hogy szeretnénk az alapellátásnak egy olyan folyamatosságát és biztonságát megadni, hogy ne a szülőket kelljen a két intézménynek alapdolgok beszállítására kérni. (szükséges alap eszközök: WC papír, kréta… maximálisan biztosítva legyenek)" Érdeklődik, hogy a mostani szűk költségvetés ezt lehetővé tudja -e tenni.
Felhozza, hogy a német önkormányzat 20 millió forint állami támogatást nyert az iskola fűtéskorszerűsítésére. Az előzetes felmérések szerint az iskola fűtéskorszerűsítése nagyságrendileg 40 millió forintba kerülne. Kérdése, hogy mikor lesz arra lehetőségük, hogy saját költségvetésükből ezt a 20 millió forintos támogatást kipótolják a hiányzó összeggel. Megadja a szót Kreisz László képviselő úrnak.
Kreisz László képviselő
Elmondja, hogy a támogatási okiratból világosan látható lesz, hogy a 40 milliós fűtéskorszerűsítéshez 20 millió forintot kapott a német önkormányzat. A dokumentum azt is tartalmazni fogja, hogy milyen feltételekkel költhető el ez az összeg és milyen módon szükséges elszámolni vele.
A korábbi években az volt a tendencia, hogy annyit költöttek fejlesztésre, amennyit kaptak. Az iskolában a fűtéskorszerűsítés három témakört jelent: a korszerűtlen kazánt, a korszerűtlen radiátorok cseréjét és a szabályozási technikát. Valószínűsíti, hogy a 20 millió forint arra elegendő lesz, hogy a kazánokat lecseréljék, a szabályozási technológiára, valamint a radiátorok egy részének a cseréjére. Ha az év második felében - nyár végén - azt látják, hogy meglesz az a többlet a költségvetésben, hogy a radiátorokat teljesen kicseréljék, akkor minden további nélkül hozhat erre vonatkozó döntést a német önkormányzat…
Az alapellátással kapcsolatban úgy gondolja, hogy a pénzkészlet tekintetében ez megoldható, viszont ebben a költségvetésben a 84 milliós visszafizetés miatt így konkrétan ezt nem nevesítették. Leszögezi, hogy a szociális helyiségekben mindenképpen biztosítani kell ezeket az eszközöket…
Galambos Andrásné képviselő
Az óvodával kapcsolatban érdeklődik, hogy van-e lehetőség a mosogatógép cseréjére. Felhozza, hogy a szárítógép is tönkrement.
Kreisz László képviselő
Érdeklődik, hogy melyik mosogatógépről van szó.
Galambos Andrásné képviselő
Jelzi, hogy a tányérmosogató géppel van nagyon sok probléma.
Kreisz László képviselő
Felhozza, hogy ez az önkormányzat konyhájának a része, bár a vagyonkezelői szerződés szerint a mosogató helyiség az óvodához tartozik.
Tisztázzák, hogy ipari mosogatógépről van szó.
Kreisz László képviselő
Az lenne a kérése, hogy a költségvetésre szorítkozzanak.
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése, észrevétele. Amennyiben nincs, úgy a költségvetés elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 26 Száma: 20.03.04./03/0/A/KT
Ideje: 2020. március 04. 16:40
Típusa: Nyílt
Határozat; Elfogadva
Minősített szavazás
Tárgya:
3. napirend: Előterjesztés a Német Nemzetiségi Önkormányzat 2020. évi költségvetési határozatának elfogadására
1. javaslat: A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete az önkormányzat és a fenntartásában álló intézmények 2020. évi költségvetését az alábbiak szerint állapítja meg:
I. fejezet
A költségvetés összegének megállapítása
(1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat és intézményei 2020. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét az 1. sz. melléklet szerint 847 942 936 forintban állapítja meg az alábbi részletezésben:
Működési költségvetési bevételének összegét |
811 843 736 forintban |
Működési költségvetési kiadásának összegét |
845 685 705 forintban |
Működési egyenleg |
- 33 841 969 forintban |
|
|
Felhalmozási költségvetési bevételének összegét |
0 forintban |
Felhalmozási költségvetési kiadásának összegét |
2 257 231 forintban |
Felhalmozási egyenleg |
-2 257 231 forintban |
|
|
Költségvetési bevételek |
811 843 736 forintban |
Költségvetési kiadások |
847 942 936 forintban |
Költségvetési egyenleg |
- 36 099 200 forintban |
|
|
Finanszírozási bevételek |
36 099 200 forintban |
Finanszírozási kiadások |
0 forintban |
Finanszírozási egyenleg |
36 099 200 forintban |
(2) Az ellátandó feladatok költségvetési bevételi és kiadási főösszegét feladatonként a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatrend szerint a 2. sz. melléklet, az intézményenkénti bevételeket és kiadásokat rovatrend szerint a 4.-5.a. sz. mellékletek, kormányzati funkció és egységes rovatrend szerinti bontásban a határozat 12. sz. melléklete mutatják be.
(4) A központi alrendszerből származó források részletezését a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait mérlegszerűen a 7. sz., az intézmények létszámadatait a 8. sz., a felhalmozási kiadásokat részletezve a 9. sz., az előirányzat-felhasználási ütemtervet a 10. sz., a középtávú tervet a 11. sz., melléklet mutatja be.
(6) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség felső határának megállapítását a határozat 13. sz. melléklete tartalmazza.
(7) Az önkormányzat 2020. évben 100.000 Ft tartalékot képez.
II. fejezet
A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok
(1) A költségvetés végrehajtásáért az Elnök, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a Jegyző a felelős.
(2) Az intézmények az éves költségvetésüket:
a) az Alapító Okiratokban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi költségvetési alapokmányban és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettség mellett,
b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kötelesek végrehajtani.
(3) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.
(4) Az intézmények a költségvetésben meghatározott személyi juttatások, munkáltatói járulékok, dologi kiadások, egyéb támogatás, beruházási és felújítási előirányzatait nem léphetik túl.
(5) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési határozat módosítása.
(6) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról az Elnök a Képviselő-testületet tájékoztatja.
III. fejezet
Az intézmények gazdálkodása
(1) Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért, az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért. A határozatban foglaltak be nem tartása, valamint a meghatározott előirányzatok engedély nélküli túllépése munkáltatói fegyelmi intézkedést von maga után.
(2) Az intézmény költségvetési előirányzata csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
(3) Az intézmény a kezelésében lévő eszköz hasznosítása során az erre irányuló szerződésben köteles legalább az önköltségnek megfelelő mértékű ellenérték megfizetését előírni.
(4) Az intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása csak kivételesen indokolt esetben vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését.
(5) Az intézmények kötelesek a hozzájuk beérkezett számlákat az intézményhez történő beérkezést követő legkésőbb 48 órán belül a gazdasági vezető részére továbbítani.
(6) Az intézmények készpénzforgalmukat az ellátási díjakon felül beszedett saját bevételeikből bonyolíthatják.
(7) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók alapján kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.
(8) A mennyiben az intézmény a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megillető nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.
(9) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
IV. fejezet
Előirányzat felhasználás és módosítás
(1) A Határozatot a Képviselő-testület évente legalább három alkalommal, legkésőbb 2020. évi beszámoló benyújtásának határidejéig módosítja.
(2) A költségvetési szervek határozatban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(3) Az intézmények előirányzatok feletti döntési jogosultsága a jogszabályi kereteken belül az előirányzatok felhasználásra, illetve az Ávr. 42. §-ban meghatározott esetekben saját hatáskörű előirányzat módosítására terjed ki.
(4) A költségvetési szerv költségvetésének kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítására vonatkozóan az Ávr. 43. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) Az intézmények személyi juttatásainak előirányzatát növelni az Ávr. 42. §-ban foglaltak figyelembe vételével
- az Ávr. 35. §-ban meghatározott, jóváhagyott többletbevétellel,
- az intézmények kötelezettségvállalással terhet költségvetési maradványának személyi juttatásból származó részéből,
- az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
- az intézménynél eredeti előirányzatként nem megtervezett, de év közben rendelkezésre bocsátott cél szerinti személyi jellegű kifizetési kötelezettséget jelentő bevételből lehet.
(6) Az önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a Képviselő-testület dönt.
(7) A képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti, illetve a kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat átcsoportosításának jogát a nemzetiségi önkormányzat elnökére ruházza át, a Képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett.
(8) Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 5 100.00 100.00 5
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 5 100.00 100.00 5
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 0 0.00 0
Összesen 5 100.00 5
Megjegyzés:
26/2020. (III. 04.) NNÖT határozat
A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete az önkormányzat és a fenntartásában álló intézmények 2020. évi költségvetését az alábbiak szerint állapítja meg:
I. fejezet
A költségvetés összegének megállapítása
(1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat és intézményei 2020. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét az 1. sz. melléklet szerint 847 942 936 forintban állapítja meg az alábbi részletezésben:
Működési költségvetési bevételének összegét |
811 843 736 forintban |
Működési költségvetési kiadásának összegét |
845 685 705 forintban |
Működési egyenleg |
- 33 841 969 forintban |
|
|
Felhalmozási költségvetési bevételének összegét |
0 forintban |
Felhalmozási költségvetési kiadásának összegét |
2 257 231 forintban |
Felhalmozási egyenleg |
-2 257 231 forintban |
|
|
Költségvetési bevételek |
811 843 736 forintban |
Költségvetési kiadások |
847 942 936 forintban |
Költségvetési egyenleg |
- 36 099 200 forintban |
|
|
Finanszírozási bevételek |
36 099 200 forintban |
Finanszírozási kiadások |
0 forintban |
Finanszírozási egyenleg |
36 099 200 forintban |
(2) Az ellátandó feladatok költségvetési bevételi és kiadási főösszegét feladatonként a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatrend szerint a 2. sz. melléklet, az intézményenkénti bevételeket és kiadásokat rovatrend szerint a 4.-5.a. sz. mellékletek, kormányzati funkció és egységes rovatrend szerinti bontásban a határozat 12. sz. melléklete mutatják be.
(4) A központi alrendszerből származó források részletezését a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait mérlegszerűen a 7. sz., az intézmények létszámadatait a 8. sz., a felhalmozási kiadásokat részletezve a 9. sz., az előirányzat-felhasználási ütemtervet a 10. sz., a középtávú tervet a 11. sz., melléklet mutatja be.
(6) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség felső határának megállapítását a határozat 13. sz. melléklete tartalmazza.
(7) Az önkormányzat 2020. évben 100.000 Ft tartalékot képez.
II. fejezet
A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok
(1) A költségvetés végrehajtásáért az Elnök, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a Jegyző a felelős.
(2) Az intézmények az éves költségvetésüket:
a. az Alapító Okiratokban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi költségvetési alapokmányban és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettség mellett,
b. a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c. a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kötelesek végrehajtani.
(3) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.
(4) Az intézmények a költségvetésben meghatározott személyi juttatások, munkáltatói járulékok, dologi kiadások, egyéb támogatás, beruházási és felújítási előirányzatait nem léphetik túl.
(5) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési határozat módosítása.
(6) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról az Elnök a Képviselő-testületet tájékoztatja.
III. fejezet
Az intézmények gazdálkodása
(1) Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért, az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért. A határozatban foglaltak be nem tartása, valamint a meghatározott előirányzatok engedély nélküli túllépése munkáltatói fegyelmi intézkedést von maga után.
(2) Az intézmény költségvetési előirányzata csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
(3) Az intézmény a kezelésében lévő eszköz hasznosítása során az erre irányuló szerződésben köteles legalább az önköltségnek megfelelő mértékű ellenérték megfizetését előírni.
(4) Az intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása csak kivételesen indokolt esetben vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését.
(5) Az intézmények kötelesek a hozzájuk beérkezett számlákat az intézményhez történő beérkezést követő legkésőbb 48 órán belül a gazdasági vezető részére továbbítani.
(6) Az intézmények készpénzforgalmukat az ellátási díjakon felül beszedett saját bevételeikből bonyolíthatják.
(7) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók alapján kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.
(8) A mennyiben az intézmény a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megillető nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.
(9) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
IV. fejezet
Előirányzat felhasználás és módosítás
(1) A Határozatot a Képviselő-testület évente legalább három alkalommal, legkésőbb 2020. évi beszámoló benyújtásának határidejéig módosítja.
(2) A költségvetési szervek határozatban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(3) Az intézmények előirányzatok feletti döntési jogosultsága a jogszabályi kereteken belül az előirányzatok felhasználásra, illetve az Ávr. 42. §-ban meghatározott esetekben saját hatáskörű előirányzat módosítására terjed ki.
(4) A költségvetési szerv költségvetésének kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítására vonatkozóan az Ávr. 43. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) Az intézmények személyi juttatásainak előirányzatát növelni az Ávr. 42. §-ban foglaltak figyelembe vételével
- az Ávr. 35. §-ban meghatározott, jóváhagyott többletbevétellel,
- az intézmények kötelezettségvállalással terhet költségvetési maradványának személyi juttatásból származó részéből,
- az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
- az intézménynél eredeti előirányzatként nem megtervezett, de év közben rendelkezésre bocsátott cél szerinti személyi jellegű kifizetési kötelezettséget jelentő bevételből lehet.
(6) Az önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a Képviselő-testület dönt.
(7) A képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti, illetve a kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat átcsoportosításának jogát a nemzetiségi önkormányzat elnökére ruházza át, a Képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett.
(8) Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.
Felelős: NNÖT elnöke
Határidő: folyamatos
Kreisz Mátyás Tamás NNÖT elnöke
Rendkívüli, nyílt ülésen más napirendi pont nem lévén, megköszöni mindenkinek a rendelkezésre állást és a nyílt ülést 16 óra 40 perckor bezárja.
K.m.f.
Kreisz Mátyás Tamás Dr. Micheller Anita
NNÖT elnöke jegyző
Galambos Andrásné
jegyzőkönyv hitelesítő
Jegyzőkönyvet készítette:
Ötvös Adrienn