|
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (2014-2019) Rendes, nyílt ülés 2018. március 27. (kedd) |
JEGYZŐKÖNYV
A Képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül.
A napirendi pontok tárgyalásával kapcsolatos írásos előterjesztésen kívüli egyéb szóbeli tájékoztatás, kiegészítő információ - melyet a döntés meghozatala érdekében adtak a települési képviselők számára - rögzítésre kerül, az felvételről visszahallgatható.
A nyilvános Képviselő-testületi ülések hanganyaga és jegyzőkönyve a www.taksony.hu honlapon, a jegyzőkönyvek a Könyvtárban közzétételre kerülnek.
A megtárgyalt napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztések a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési Ház- és Könyvtár
2335 Taksony, Fő út 89.
Jelen vannak:
1. Kreisz László polgármester
2. Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
3. Györke Erzsébet
4. Szalai János
5. Tóth József
6. Varga László
Dr. Micheller Anita jegyző
Ötvös Adrienn jegyzőkönyvvezető
Távol:
7. Ruff Mátyás
Később érkezett:
8. Áncsán Mihály
9. Halász János
Meghívottak:
Jelenléti ív alapján.
Kreisz László polgármester
Tisztelettel köszönt mindenkit a Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. március 27-i rendes, nyílt ülésén. Megállapítja, hogy a Testület 6 (hat) fővel határozatképes és az ülést 18 órakor megnyitja.
1. JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTŐ MEGVÁLASZTÁSA
Kreisz László polgármester
Az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Varga László képviselő urat kéri fel. Amennyiben nincs más javaslat, észrevétel, úgy ennek elfogadását teszi fel szavazásra.
Szavazás eredménye
#: 53 Száma: 18.03.27/1/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 18:01
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
1. napirend: Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
1. javaslat: Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Varga László települési képviselőt választja meg.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 6 100.00 66.67 6
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 6 100.00 66.67 6
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 3 33.33 3
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
53/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Varga László települési képviselőt választja meg.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
2. NAPIREND ELFOGADÁSA
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy a meghívóban kiküldött napirenddel kapcsolatban van-e valakinek további javaslata, felvetése, kérdése. Amennyiben nincs, úgy a kiküldött napirend elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 54 Száma: 18.03.27/2/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27. 18:01
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
2. napirend: Napirend elfogadása
1. javaslat: Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
1. Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
2. Napirend elfogadása
3. Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban
4. Előterjesztés Taksony Nagyközség települési koncepciójának elfogadására
5. Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására
6. Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására
7. Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről
8. Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról
9. Előterjesztés az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
10. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről
11. Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására
12. Előterjesztés Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadására
13. Tájékoztatás építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről
14. Tájékoztató a 2018. évi rendezvények költségeiről
15. Egyebek
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 6 100.00 66.67 6
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 6 100.00 66.67 6
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 3 33.33 3
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
54/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
1. Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása
2. Napirend elfogadása
3. Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban
4. Előterjesztés Taksony Nagyközség települési koncepciójának elfogadására
5. Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására
6. Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására
7. Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről
8. Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról
9. Előterjesztés az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
10. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről
11. Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására
12. Előterjesztés Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadására
13. Tájékoztatás építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről
14. Tájékoztató a 2018. évi rendezvények költségeiről
15. Egyebek
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
3. ELŐTERJESZTÉS A KUKA ROBOTICS HUNGÁRIA KFT. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMÉVEL KAPCSOLATBAN
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot és tisztelettel köszönti Radványi Zoltán urat a KUKA Robotics Kft képviseletében. Felvezetésként elmondja, hogy az önkormányzat 8 éve tagja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának.
A KUKA ügyvezetőjével 3 éve van napirenden a kérdés, hogy hosszú távon milyen irányban van lehetőség fejlődni a településen. Emlékei szerint a 90-es években az Inda-Hungária Kft letelepedésekor nem volt még annyira hangsúlyos kérdés a lakóterület és az ipari tevékenység összeférhetőségének vizsgálata. 20 évvel később azonban szükséges minden igényt, észrevételt megtárgyalni, megismerni és szakmai alapon nyugvó, de a polgárokat és családokat is képviselő döntést kell majd hoznia a Testületnek.
Rögzíti, hogy a mai nap folyamán a paraméterek tisztázására, észrevételek megfogalmazására kerül sor. Hangsúlyozza, hogy a cél mindenki számára megfelelő döntést hozni a későbbiekben a témában. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az önkormányzat lokálpatrióta gazdaságszemlélettel vezeti a falut, ahol a legnagyobb adózóira stratégiai partnerként tekint. (A három nagyvállalat a közel 1000 munkahelyből 900-at biztosít, melyből 400-at taksonyi polgárok töltenek be.) Hozzáfűzi, hogy a Testület nem egy szempontot fog figyelembe venni a döntéshozatalkor. Megadja a szót főépítész úrnak.
Áncsán Mihály képviselő úr megérkezett az ülésre, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre emelkedett.
Érces Gergő főépítész
Szakmai összefoglalást tesz a témában: "A jelenlegi kiinduló helyzet szerint a tárgyi ingatlan- amiről szó van - az gazdasági-ipari övezetbe van besorolva évtizedek óta. Tehát szerzett joga van ipari, gazdasági tevékenység létesítésére a jelenlegi, jövőbeni tulajdonosoknak. Erre az ingatlanra a 2/2002-es Helyi Építési Szabályzat vonatkozik, ami önállóan ezt a területet szabályozza. A terület nagy részét a lakóövezet teszi ki, ami közvetlenül szomszédosan csatlakozik ehhez a tárgyi, ipari ingatlanhoz. A jelenlegi szabályozás alapján erre a területre egy 30%-os beépítettségi százalék vonatkozik. A legkisebb telekméret, ami beépíthető ipari ingatlanként az 5000 nm-t tesz ki, a minimális, maximális építménymagasság 3-7,5 méter között került meghatározásra és a zöld terület mértékére is kiterjed, továbbá a szomszédos lakóövezettől védőtávolságot is meghatároz. A jelenleg hatályos szabályozás 20 métert ír elő. A KUKA Robotics Kft kérelmében előadta, hogy a fenti szabályozási paraméterek közül szeretné a beépítettségi százalékot erre az ingatlanra vonatkozóan 30-ról 35 százalékra megnövelni, szeretné a legkisebb kialakítandó zöld felületet (40%-ot 35%-ra mérsékelni), továbbá szeretné a két övezet - lakó és az ipari övezet - közötti védőövezetnek a mértékét 20 méterről 10 méterre csökkenteni. Ez lenne az a műszaki kialakítás, ami a szabályozásban vizsgálatra kell, hogy kerüljön. … Miből áll az eljárás? Ez az eljárás jelenleg fut egy jó éve az egész település valamennyi településrendezési eszköz felülvizsgálata. Ebből a nagy eljárásból - kb. az idei év végére fog véget érni - kiragadjuk most ezt a területet és egy jóval alaposabb, jóval komplexebb vizsgálat alá kell ezt tegyük. Egyrészt azért mert viszonylag egy érzékeny területről van szó abból a szempontból, hogy egy lakó és egy ipari övezetnek a határáról beszélünk. Az egyszerűsített eljárásban, ami kb. három-négy hónap alatt fut le összességében, a településtervezőknek meg kell vizsgálnia valamennyi környezeti paramétert, tehát mind a lakóövezetnek a kérdése, mind az ipari övezetnek a kérdése ilyen tekintetben vizsgálat alá kell hogy kerüljön. … Ezt követően 21 államigazgatási szerv felé… valamennyi szakmai államigazgatási szerv vizsgálat alá fogja vonni. Az ő véleményük birtokában a vonatkozó paraméterek módosítása, javítása szükséges és amennyiben a jogszerűség keretein belül valamennyi paraméter megoldható, az államigazgatási szervek hozzájárulnak az átalakításhoz, annak eldöntése ezt követően a Képviselő-testület kezébe fog kerülni. Mielőtt az államigazgatási szervek részt vesznek ebben a folyamatban egy nagyon széles lakossági fórumon keresztül, a partnerek bevonásával kiterjesztett mintavételezésre kerül sor. (Milyen véleménnyel bírnak a módosítással kapcsolatban…) A lakosság véleménye pontosan ugyan olyan véleményként kerül bele az elbírálásnak a mérlegébe, mint bármelyik államigazgatási szerv véleménye. …
Előreláthatóan szakmailag mind a jogszabály alkotási, mind a vonatkozó szakmai szabályok szempontjából nincsen akadálya annak, hogy maga az eljárás elinduljon. Ez nem jelenti azt, hogy majd a környezeti vizsgálat folytán nem derül esetleg ki az, hogy ez nem lehetséges. … Ezt követően csak ezek a szabályozási paraméterek fognak megváltozni, maga az a szerzett jog, ami erre az ingatlanra vonatkozik, ez ugyanúgy fennmarad. Szakmai szempontból fontos észrevétel, hogy a védőterület két övezet közötti védőterület szélességéről van szó. …
A valós kialakításnak a paraméterei egy építésügyi eljárás keretében fog lezajlani. Ebben hatásköre és bármilyen jogköre Taksony Nagyközségnek nincsen…
A telekre most gyakorlatilag az adott keretek között bármilyen ipari létesítmény építhető, mindenféle olyan információ birtoka nélkül, ami a mi tudomásunkra juthatna... Amennyiben ez a szabályozás marad az, ami eddig is volt, ott tulajdonképpen azon a kereten belül bárki, bármilyen ipari létesítményt idetehet anélkül, hogy bármelyikünk tudna róla. …"
Kreisz László polgármester
Értelmezése szerint a Képviselő-testületnek arra van jogosítványa, hogy a szabályozási paramétereket a kérelmező igényeihez igazítja-e vagy sem. Szerencsésnek érzi, hogy újragondolásra kerülhet ez a terület. Hozzáfűzi, hogy most 25-30 család lakik itt, de összességében 96 építési telek került kialakításra. Az önkormányzatnak nem mindegy, hogy az ott élők családjainak mi a véleménye a KUKA terveiről. A lakóközösség partnerségét szeretné kérni. Hangsúlyozza, hogy az önkormányzat a lakóközösség és a gazdasági társaság partnereként szeretne bölcs döntést hozni a kérdésben. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Rögzíti, hogy a Bizottság támogatta a cég kérését. Sorrendiséget tekintve első lépésként a környéken lakók pontos tájékoztatását, véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását javasolja.
Halász János képviselő úr megérkezett az ülésre, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre emelkedett.
Kreisz László polgármester
Ismételten megemlíti, hogy 96 telekről van szó, ami azt jelenti, hogy a jövőben további családi házak építésére lehet számítani. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy az önkormányzat 2550 család érdekét és Taksony gazdasági fejlődését kell, hogy képviselje. Egyetért elnök úrral azzal kapcsolatban, hogy a folyamat elindulása előtt egyeztetés szükséges a környéken élőkkel. Ha most sikerül jó megoldást találni a helyzetre, annak a későbbiekben környékre költözők számára is pozitív hatása lesz. Megadja a szót alpolgármester asszonynak.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
Szintén a lakók véleményének felmérése mellett foglal állást. Néhány érintettel tudott beszélni, akik nem voltak ellene a tervezett beruházásnak. Véleménye szerint a támogatás mellett szóló másik komoly érv, hogy a céget 25 éve ismeri a település. A tevékenység jellege ismert, nem tart attól, hogy gondot okozhat a bővítés. Mindemellett a környéken élőkkel szükségesnek tartja az egyeztetést.
Varga László képviselő
Úgy véli, hogy itt a településfejlesztési koncepcióról van szó. 20 évvel ezelőtt elhatározta a Képviselő-testület, hogy az iparterület milyen irányban fog bővülni. Majd egy hibás döntésnek köszönhetően beékeltek oda egy lakóövezetet. Véleménye szerint erre a korábbi testületek nem figyeltek. Alapvetően támogatja a kérelmet.
Kreisz László polgármester
Hangsúlyozza, hogy semmilyen változás nem történt a Testület döntésével kapcsolatban az elmúlt 20 év alatt. Véleménye szerint inkább arról van szó, hogy 20 év után ma már sokkal több tényezőre szükséges odafigyelni. Az igaz, hogy az ipari övezet csík mögött üdülőterület volt, és jelen Testület kezdeményezése volt - figyelembe véve, hogy az agglomerációban ide nem üdülni járnak az emberek, hanem lakni - , hogy lakóövezet jöjjön létre. Ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy a KUKA nem folytat olyan tevékenységet, ami nagy mértékben zavarta volna a környezetét. (Súlyos panasz, bejelentés még nem érkezett a céggel kapcsolatban az önkormányzathoz.)
Most a cég az előterjesztés értelmében vizsgálódik a lehetőségekkel kapcsolatban. Megadja a szót Érces Ferenc mérnök úrnak.
Érces Ferenc
Úgy gondolja, hogy ez egy nagyon érzékeny téma mindenkinek. Véleménye szerint a korábbi Képviselő-testület is ugyanolyan tiszta lapokkal dolgozott, mint ez a Testület. A tiszta viszonyok rögzítettek voltak mindenki számára.
Ingatlan vásárlásánál tanácsos tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy mi van a szomszédban. Ez a fejlesztés tekintetében fordítva is igaz, figyelemmel kell lenni arra, hogy a szomszédban lakóingatlanok helyezkednek el. Ismételten visszautasítja a hibás döntésre vonatkozó megjegyzést. A tiszta viszonyokban nem változott semmi. A cég egy paraméteren szeretne módosítani, ezt tárgyalja most a Testület. Támogatja Szalai János képviselő úr javaslatát, továbbá kéri, hogy a realitások mentén tárgyaljanak a témában.
Varga László képviselő
Kérdése, hogy amikor annak idején megtörtént a módosítás, akkor egy időben történt-e az ipari területbe és a lakóövezetbe vonás.
Elhangzik válaszként, hogy nem egy időben történt.
Varga László képviselő
Szintén úgy emlékszik rá, hogy nem egy időben történt a két besorolás. Erre vonatkozóan hozta fel a felelősség kérdését, mivel korábban történt egy ipari területté átminősítés a szántóföldről, majd később keletkezett a Farkas Lakópark tudomása szerint. Időbeliségben így zajlott le. Véleménye szerint akkor hibázott a Testület.
Halász János képviselő
Véleménye szerint a tényeket el kell fogadni és a kérelemre szükséges koncentrálni. Támogatja a folyamat elindítását.
Györke Erzsébet képviselő
Úgy gondolja, hogy a csökkentés mértéke nem lenne jelentős, hozzáfűzi, hogy a zöld felület kiépítésekor a minőségre törekvéssel olyan kialakítás valósulna meg, ami védi a lakóközösség nyugalmát. Javasolja a Testületnek az elindulás támogatását.
Érces Gergő főépítész
A védőövezettel kapcsolatban a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy amennyiben műszaki megoldással nem kivitelezhető, úgy távolsággal szükséges kialakítani az övezetet. "Amikor a településnek ez a része tervezésre került, ilyen szempontból kézenfekvő dolog volt, hiszen nem voltak ott lakóházak, ezért 20 méteres védőtávolságot határoztak meg. Ezt akkoriban nem kritizálta az államigazgatási szervek egyike sem. Természetesen ennél jóval megfelelőbb megoldások is vannak…. A megfelelő műszaki módon kialakított övezeti határral - például három szintű zöldesítéssel: fű, cserje, fásítás és tömör kerítés - jóval jobb minőségű övezeti elválasztás érhető el függetlenül attól, hogy 20 vagy 10 méteren valósul-e meg."
Kreisz László polgármester
Megerősítésként elmondja, hogy a döntési javaslat 2. pontja kifejezetten azzal foglalkozik, hogy hogyan illeszkedik a környezetbe ez a bővítés és milyen környezeti terhelést okoz az ott élők számára.
A döntési javaslatot kiegészíti azzal, hogy a településtervező asszony megbízásával egyidejűleg első sorba szükséges venni a környezetben élő családok véleményét. Megadja a szót Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Fórum keretében javasolja a közös egyeztetést a felek között. Önkormányzat aktív szerepvállalását tanácsolja az egyeztetések megszervezésében.
Kreisz László polgármester
Megerősíti, hogy az önkormányzat szeretné összefogni az egyeztetés megszervezését. Megadja a szót Tóth József képviselő úrnak.
Tóth József képviselő
Javasolja a környező területen lakók partnerként történő kapcsolatfelvételét és egyeztetését a céggel lakossági fórum keretében. Ezt javasolja első lépésként megtenni a folyamat indítása előtt.
Kreisz László polgármester
Megköszöni a megerősítést. Megadja a szót Márton Károly taksonyi lakos részére.
Márton Károly
"Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kapunk mi is arra, hogy kifejtsük a véleményünket. Én is ott lakom, telekszomszéd vagyok, az öcsémmel közösen tulajdonoljuk a legszélső telket, ami a Kert u. felől van. Amikor híre ment annak, hogy a KUKA egy csarnokot szeretne építeni a mellettünk lévő ipari ingatlanra, akkor amennyire tudtam körbejártam a szomszédokat, ez az első két utcát garantáltan érinti, ezért bár felhatalmazva papíron nem vagyok rá, de azt gondolom, hogy tudom képviselni a véleményüket erről. … Elöljáróban annyit szeretnék, hogy teljesen igaza van mérnök úrnak, hogy egyrészről fölösleges azzal foglalkozni, hogy mi volt 30 évvel ezelőtt, azzal kell foglalkozni, ami most van. … Megértem mindenkinek az érvét azzal kapcsolatban, hogy milyen előnyei lehetnek egy ilyen bővítésnek és el is fogadom őket az önkormányzat felől is, a KUKA Robotics felől is és úgy gondolom, hogy jó hogy van egy nagy cég, mely szívén viseli Taksony sorsát is. …Úgy látom, hogy mindig törekszik arra, hogy a lehetőségeihez képest a legoptimálisabban és szinte lábujjhegyen topogva végezze a tevékenységét, hogy ne zavarja a jó messze lakókat, hiszen most legalább 200-250 méter a távolság a KUKA-tól. De az igaz, hogy ez egy ipari létesítmény, ahol gyártás folyik 24 órában. Nem zavaró, de van hangja egy ilyen csarnoknak és jönnek, mennek a teherautók, kamionok. A Sólyom utcánál gyakori látvány, hiszen nincsen hova menni a kamionoknak. Nem tud velük mit kezdeni a KUKA, elfogadtuk, megértettük.
Mi úgy látjuk, hogy ha épül egy csarnok az ingatlanra - és sajnos tetézve a bajt a nagy feszültségű vezeték pont úgy megy át a telken - a telek másik oldalához igazodva …, óhatatlanul fog zajjal, fénnyel, mozgással járni és ez nagyon közel van hozzánk. Ezen sajnos az én megítélésem szerint semmilyen fasor nem tud segíteni. Megértem, hogy bővíteni akarnak, de úgy érzem, hogy ha egy csarnok felépül oda - igaza van mérnök úrnak, amikor kiköltöztünk tisztában voltunk azzal, hogy az egy ipari terület, de ezek között is van különbség…. Ha odaépül egy csarnok, amennyire én látom a csarnokok utóéletét, most a KUKA mindent megtenne a környéken lakókért, de úgy ahogy az INDA helyére odaköltözött a KUKA, úgy előfordulhat az, hogy 15 év múlva a KUKA eladja ezt az ingatlant és más veszi használatba ezt a csarnokot. Én viszont szeretnék ott lakni akkor is és senki nem tudja nekünk garantálni azt, hogy 10-15 múlva milyen gazdasági tevékenység fog folyni. … Sok példát látunk arra, hogy a csarnokokat nem lebontják és az új funkcióhoz megfelelően építenek újat, hanem inkább beköltöznek… Benne van a lehetősége annak, hogy a legjobb jó szándék mellett is a falu egy olyan épületet épít, amit a későbbiekben nem tud koordinálni. A rajta lévő tevékenységet. …
Maximálisan a pártján vagyok, hogy tartsunk egy lakossági fórumot ezzel kapcsolatban és én is úgy gondolom, hogy a KUKA-val való partnerviszony az ott lakóknak is eddig is érdeke volt, nem szabad, hogy elmenjen ez egy olyan fajta vitába, amiből nincsen visszaút…."
Kreisz László polgármester
A döntési javaslatot javasolja kiegészíteni azzal, hogy a munka megkezdésével egyidejűleg - annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon információ olyan műszaki lehetséges megoldásokról, melyek a lakók nyugalmát szolgálhatják (továbbá így a beruházónak is van lehetősége végiggondolni, hogy a nyugalom érdekében melyik alternatíva éri meg jobban.) - kerüljön sor a lakókkal történő egyeztetésre. Megadja a szót Áncsán Mihály képviselő úrnak.
Áncsán Mihály képviselő
Érdeklődik, hogy a 20 kV-os vezeték nem váltható-e ki.
Felveti, hogy a csarnok épülete akár hang gátló hatású is lehet a gépjárműforgalom tekintetében.
Alapvetően támogatja, hogy mindenképpen induljon meg a tervezés.
Tóth József képviselő
Megkéri polgármester urat, hogy pontos határozati javaslatot legyen kedves felolvasni.
Kreisz László polgármester
Felolvassa a döntési javaslatot:
1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a
KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük
mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari
létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.
2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak
szerint:
- vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
- a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
- a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
- meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre
3. A Képviselő-testület hozzájárul a
településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti
eljárás megindításához.
4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti
módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A
mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics
Hungária Ipari Kft-t terheli.
5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.
Ezt a javaslatot egészítenék még ki azzal a ponttal, hogy mindezen pontok megindításával egy időben a lakóközösséget fórum keretében az önkormányzat összehívja. Megadja a szót jegyző asszonynak.
Dr. Micheller Anita jegyző
Pontosítás kedvéért rögzíti, hogy az előterjesztés határozati javaslatának 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.
Tóth József képviselő
Javasolja, hogy a lakossági fórumra ne egy időben, hanem megelőzően kerüljön sor.
Érces Gergő főépítész
Rögzíti, hogy jogszabályi előírás alapján kötelező tartani partnerségi egyeztetést, ami ebben az esetben a lakosságra is vonatkozik. Nem csak a közvetlen szomszédos lakókra, hanem az egész közösségre terjed ki. Taksony közigazgatási területén élő valamennyi lakó beleszólhat ebbe a kérdésbe.
Hangsúlyozza, hogy most van lehetőség arra, hogy valóban olyan előírásokat kódoljanak bele a jogszabályba, melyek rögzítik, hogy milyen tevékenységet lehet a későbbiekben ezen a területen folytatni.
Kreisz László polgármester
Értelmezve főépítész úr szavait megjegyzi, hogy ezzel a lehetőséggel a következő Testület számára is biztosítható a "jogosítvány" arra, hogy dönthessen.
Érces Gergő főépítész
Hozzáfűzi, hogy a tevékenységre vonatkozó keretek jelenleg nincsenek benne a jogszabályban… Ezért lényeges, hogy most lehetőség nyílt ennek kibontására is.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
Érdeklődik, hogy amennyiben a partnerségi egyeztetés elakad, ellenállásba ütközik, akkor milyen következő lépésekre kerül sor.
Érces Gergő főépítész
Amennyiben a jogszerűség határán eltérőek a vélemények, abban az esetben kötelező egyeztető tárgyalásra fogja felhívni az állami főépítész a települést, ahol közösen, valamennyi vélemény benyújtó szervezet vagy személy részt vesz. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül. A főépítész és az ő hivatala a jogszerűség figyelembe vételével fog döntést hozni. Ezt követően és ettől függetlenül a Képviselő-testületnek jogában áll eldönteni, hogy ennek ellenére támogatja-e a kezdeményezést, vagy sem.
Tóth József képviselő
Szeretné a garanciákat beépíteni a döntési javaslatba.
Kreisz László polgármester
Jelzi, hogy ez a garancia most is benne van, főépítész csak külön kiemelte. Visszaadja a szót főépítész úrnak.
Érces Gergő főépítész
" A jelenleg hatályos szabályozásban ez nincs benne. … Mód akkor nyílik rá, ezt beletenni, ami szerintem kimondottan szerencsés dolog lehetne, amennyiben ez az eljárás elindul. Amikor az eljárás elindul, a lakossági fórumot, minden egyebet követően, - itt van lehetőség, hogy priorizáljunk a sorrendben …- akkor a településtervező csapat elkezdi a jogszabály-szerűséget vizsgálva kialakítani az új irányba mutató településrendezési eszközmódosítást. Ezen a ponton lesz lehetőség ezeknek a szabályoknak a beépítésére…." Sokszorosan összetett, interaktív módon történik a szabályozás folyamata.
Kreisz László polgármester
A 3-7,5 méter közötti építménymagasságra vonatkozó korábbi döntés kapcsán megjegyzi, hogy ennek köszönhetően már behatárolásra került, hogy a csarnok magassága sem lehet 14 méter… Rögzíti, hogy alapvető szándék, hogy ne tegyenek rosszat a 96 család számára. Megerősíti azt az álláspontot, hogy csakis egyetértésben születhet megoldás ebben a kérdésben. Megköszöni a hozzászólásokat. A vitát lezárja. A kiegészített döntési javaslatról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 55 Száma: 18.03.27/3/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 19:08
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
3. napirend: Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban
1. javaslat: Határozat a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban
1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a
KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük
mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari
létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.
2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak
szerint:
- vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
- a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
- a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
- meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre
3. A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.
4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti
módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A
mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics
Hungária Ipari Kft-t terheli.
5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
55/2018. (III. 27.) KT határozat
1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a
KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük
mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari
létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.
2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak
szerint:
- vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
- a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
- a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
- meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre
3. A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.
4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti
módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A
mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics
Hungária Ipari Kft-t terheli.
5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
4. ELŐTERJESZTÉS TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ELFOGADÁSÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot és megadja a szót főépítész úrnak.
Érces Gergő főépítész
Rövid áttekintést ad a koncepció kialakításával kapcsolatban végzett munkáról. Jelzi, hogy tavaly év végére valamennyi véleményt összegyűjtötte a településtervező asszony, ezekre a véleményekre reagált. Érdemben változás már nem történt a koncepcióban, amit korábban már megismert a Testület a koncepcióval kapcsolatban az tekinthető meg az előterjesztés mellékleteként. Amennyiben ennek elfogadása most megtörténik, úgy a továbbiakban a településrendezési eszközökkel lehet érdemben foglalkozni. (Ennek előfeltétele a településfejlesztési koncepció elfogadása.)
Kreisz László polgármester
Rögzíti, hogy a téma egy éve vissza-vissza tér napirendi pontként a Testület elé. Kiemeli, hogy a településfejlesztési koncepció hosszú távra foglalja rendszerbe az önkormányzat jövőképét, a településfejlesztés szándékait, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására.
Az anyag kapcsán utal arra, hogy az elhangzottak szellemében az önkormányzat minden évben elkészíti a költségvetési koncepciót is azzal a céllal, hogy a költségvetés készítésekor a hosszú távú jövőkép megvalósításához az egy évre meghatározott költségvetés elfogadásával hogyan járul hozzá. Megadja a szót Varga László képviselő úrnak.
Varga László képviselő
Jelzi, hogy az anyagot elolvasta és az első 18 oldalon olyan érzése volt, hogy a koncepció nem a településről szól. Ezzel a koncepcióval a települést picit középszerűnek érzi. Például a sziget csúcs tekintetében véleménye szerint komolyabb elképzeléseket lehetne megvalósítani. (digitális kilátó)
Érdeklődik, hogy az anyag miért foglalkozik a magánterületi ingatlanok, tavak, lovarda fejlesztésével. Firtatja, hogy mindezzel mit tud kezdeni az önkormányzat.
Felhozza, hogy a déli lakóparkot úgy ábrázolja a koncepció, mint lehetőséget a település bővítésére. Firtatja a terület alkalmasságát. Egyébként az anyagot jónak tartja. Tetszését fejezi ki a sziget rekreációs területének a bővítésével kapcsolatban.
Jelzi, hogy a közvélemény kutatások szerint is erősítésre van szükség a megújuló energiák alkalmazása tekintetében. Fél állásban pályázat író alkalmazását javasolja, aki a lakók részére állítaná össze az anyagokat. Úgy gondolja, hogy erre lenne igény. Bővítené ezt a területet.
Érces Gergő főépítész
Felhívja a figyelmet arra, hogy az anyag koncepciónak megfelelő részletezettséggel készült. Célja irányt adni a jövőre vonatkozóan. Megemlíti, hogy az elmúlt év során több alkalommal is lehetőség volt egyeztetésre, hogy pontosan mi kerüljön bele az anyagba. Megjegyzi, hogy továbbra is van lehetőség még alakítani az anyagon (további fél évet jelent), viszont ez a településrendezési eszközökkel kapcsolatos feladatok csúszását vonja maga után. Hangsúlyozza, hogy a dokumentációt valamennyi államigazgatási szerv átnézte, illetve kétszer tárgyalta a Képviselő-testület is. Úgy gondolja, hogy ahol most tartanak az egy provizórikus pont, egy részfeladat vége, mely feltétele a folytatás megkezdésének. Időben ez lenne a megfelelő a koncepció elfogadására. Kiemeli, hogy az anyag a konkrét fejlesztéseknek nyújt irányt.
Kreisz László polgármester
Hozzáfűzi, hogy az integrált településfejlesztési stratégia, melynek egy akcióterv is részét képezi, erre a dokumentumra épül. A koncepció adja meg a jövőképet, keretet, melyet a településfejlesztési stratégia dokumentum részletez. Ebbe lehetőség van merész dolgokat beemelni, kibontva az egyes elképzelések megalapozottságát. Képviselő úr gondolatainak helyt ad és kéri, hogy a továbbiakban ezeket szem előtt tartva lépjenek a témában tovább. Megadja a szót alpolgármester asszonynak.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
A koncepció változásának folyamatára kérdez rá.
Érces Gergő főépítész
Rögzíti, hogy alapvetően ugyanúgy módosítható, formálható az anyag, mint bármilyen más településrendezési eszköz. Arra vonatkozóan van előírás, hogy 5-10 évente milyen ütemben és milyen mértékben szükséges kötelezően felülvizsgálni. Célszerű az anyagot folyamatosan gondozni, formálni a település dinamikus változásával összhangban. Úgy gondolja, hogy a megfogalmazott iránytól nem szerencsés minden évben eltérni, hiszen az lenne a lényege, hogy ezen koncepció mentén történjen a fejlődés.
Varga László képviselő
Ennek ellenére a középszerű jelzőt használja az anyagra arra hivatkozva, hogy egyetlen egy olyan fejlesztési elképzelést sem talált benne, ami Taksonyt Magyarország többi településétől elkülönítené, kiemelné.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még észrevétele, kérdése a koncepcióval kapcsolatban. Amennyiben nincs, úgy a vitát lezárja és az anyag elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 56 Száma: 18.03.27/4/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 19:21
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
4. napirend: Előterjesztés Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepciójának elfogadására
1. javaslat: Határozat településfejlesztési koncepció jóváhagyásáról
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei szerint elkészített, végleges Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepció (2016-2030) című dokumentumot jóváhagyja, elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
56/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei szerint elkészített, végleges Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepció (2016-2030) című dokumentumot jóváhagyja, elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
5. ELŐTERJESZTÉS A TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ELFOGADÁSÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót főépítész úrnak.
Érces Gergő főépítész
Elmondja, hogy az önkormányzatnak rendelkeznie kell egy fejlesztési "csomaggal", mely ezekkel az eszközökkel színesedik. Ennek első lépcsője a Településképi Arculati Kézikönyv, melyről szintén nagyon sokat egyeztettek az elmúlt évben. (Példa nélkülinek nevezi azt a széles spektrumot, amiben a lakosság bevonásra került az eszközök bemutatásában és véleményezésében.) A TAK ugyanazon a folyamaton ment keresztül mint a koncepció. Rögzíti, hogy a TAK és a településképi rendelet elfogadásával ez a fajta rendelkezési csomag elkészül. Ennek okán, illetve a teljes településre vonatkozó településrendezési eszközök módosítása kapcsán is a HÉSZ újragondolására, kötelező újraértelmezésére is szükség lesz a továbbiakban.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése, észrevétele a témában. Amennyiben nincs, úgy a végleges dokumentáció jóváhagyásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 57 Száma: 18.03.27/5/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 19:24
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
5. napirend: Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására
1. javaslat: Határozat a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadásáról
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) végleges dokumentációját jóváhagyja, elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
57/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) végleges dokumentációját jóváhagyja, elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
6. ELŐTERJESZTÉS TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI RENDELEÉTNEK MEGALKOTÁSÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Érces Gergő főépítész úrnak.
Érces Gergő főépítész
Tájékoztatásul közli, hogy a rendelet szabályozza azt a tartalmat, ami az arculati kézikönyvben bemutatásra került. Ebben az esetben is sor került lakossági fórum megtartására, a véleményezési eljárás befejeződött, az államigazgatási szerv megtette véleményét, az észrevételek, vélemények átvezetése megtörtént. A végleges dokumentum elfogadásával, kihirdetésével hatályba kerül a rendelkezés.
Tóth József képviselő
Úgy gondolja, hogy sok olyan előírás szerepel az anyagban, melyeknek betartása rendkívül összetett. Például az építkezéseknél használt anyagok, színek meghatározása, formák meghatározása esetében. Talált egy-két dolgot, melyek ellentmondásosak az érvényben lévő rendeletekkel. (Reklám anyag elhelyezés…)
Érces Gergő főépítész
Rögzíti, hogy az elhelyezett, engedélyezett reklámok ügyében az önkormányzatnak kötelezően le kell folytatnia egy eljárást. (A reklámfelület kihelyezési szándékot be kell jelenteni az önkormányzatnál). Megfelelően szabályozott módon a lehetőség a reklám kihelyezésére a jogszabályban adott, különböző fékek és feltételek megtartása mellett.
Tóth József képviselő
A településképi rendeletben és HÉSZ-ben megfogalmazott előírások betartására, ellenőrzésére vonatkozóan nem talált utalást az anyagban. (Építkezésnél meghatározott tetőformák..) Érdeklődik, hogy a rendelkezéseket milyen formában lehet érvényesíteni.
Érces Gergő főépítész
Jelzi, hogy semmilyen építésügyi hatáskörrel Taksony Nagyközség nem rendelkezik. Ezek a hatáskörök az Építésügyi Hatóságnál és az Építés Felügyeletnél vannak.
Varga László képviselő
Üdvözli az anyagot, véleménye szerint a rendelet pontosan azt tükrözi, amit elképzelt.
Érces Gergő főépítész
Megköszöni a dicsérő szavakat. Jelzi, hogy teljes mértékben lokálpatrióta szemlélettel alkották meg ezt a rendelet-tervezetet.
Györke Erzsébet képviselő
Jelzi, hogy a TAK 15. oldalán javítást kér azzal kapcsolatban, hogy a civil lakosságot GUPVI-ba vitték, nem pedig GULAG-ba.
Tisztázásra kerül, hogy a hozzászólás melyik napirendi pontot érinti.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése, észrevétele. Amennyiben nincs, úgy a Településképi Rendelet megalkotásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 4 Száma: 18.03.27/6/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27. 19:37
Típusa: Nyílt
Rendelet; Elfogadva
minősített
Tárgya:
6. napirend: Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására
1. javaslat: Településképi rendelet megalkotása
Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
/2018. () önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
(1) E rendelet célja Taksony építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
c) településképi követelmények meghatározására,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására
(2) E rendelet területi hatálya Taksony közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2.§
E rendelet alkalmazásában:
1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos
3. cégtábla:a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
5. egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt
6. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
7. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
8. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum
9. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince
10. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt
11. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás
12. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége
13. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai
14. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata
15. többszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre;
16. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
17. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer
II. Fejezet
Helyi védelem
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3.§
(1) A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését
a) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,
b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél
írásban kezdeményezheti.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület
ba) megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,
c) a kezdeményezés indokolását mind az a) mind a b) pontok esetében.
4.§
(1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:
a) a javaslattevőt
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
5.§
(1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
6.§
(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.
4. Az egyedi védelem meghatározása
7.§
(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a védetté nyilvánított, az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:
Számozással ellátott helyi védett épületre, építményre.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. §
(1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.
(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi védettségű épülethez
történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész
építése akkor történhet, ha nem
sérti a védett építészeti érték fennmaradását.
(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(10)Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(11)A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(12)A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9.§
Taksony településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:
a) Településközpont
b) Fő út
c) Sziget és Dunamenti területek
d) Általános települési belterületek
e) Iparterület
f) Külterület
IV. Fejezet
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. §
(1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.
Az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-,fa-, kőburkolat, vakolt felület, ) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés. Színezéskor pasztell színek alkalmazása javasolt.
b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) héjazat alkalmazása tilos
(2) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.
(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. §
A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. §
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:
(1) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
(3) Kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai, közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.
(4) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen
b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen
(5) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
13.§
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára a főgerinccel az utcára merőleges és az utcafronti fejrész esetében az utcával párhuzamos kialakítás, tetőhajlásszög: 25-400
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
14.§
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:
a) a történelmileg kialakult részen a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,
c) nyeles telkek kialakítása során a telek struktúrának és a beépítésnek illeszkednie a kialakult településszövethez,
d) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,
e) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben,
dea) az épületek fő tömeg- és tetőformája,
eb) külső homlokzata, színhasználata,
ec) az alkalmazott anyagok, valamint azok színe, felületképzése
meghatározó jelentőségű,
f) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni,
g) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
h) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,
i) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,
j) a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni,
k) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani,
l) a településközpontban a kialakult közterületi zöldfelületeket meg kell őrizni,fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet
15.§
A "Fő út" településképi szempontból meghatározó településközponti területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: utcafrontra telepített épületekkel lehetséges (hagyományos nagypolgári zártsorú beépítés valósuljon meg)
b) tetőforma: amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédos nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.
c) jellemző szintszám: földszint+emelet+tetőtérbeépítés (földszinten üzletekkel)
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a Fő út központi részein a zártsorú beépítés esetében a szárazkapus kialakítás engedélyezhető
f) kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.
16.§
A "Sziget és Dunamenti területek" településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés,
hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, a Duna-parti ingatlanok épületeinek főgerince a Dunára merőleges legyen
c)jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
f) a lakóövezet egyenértékű, egységes biztosíthatósága érdekében, a kialakult vonatkozó településszövet struktúrája védelme céljából, a két épületet tartalmazó, fésűs beépítésű ingatlanok esetében mindkét épület lakórendeltetése engedélyezett.
17.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Sziget és Duna menti területek" településképi szempontból meghatározó területen a tájkarakter védelme, illetve erősítése érdekében:
a) a vízparttal közvetlenül határos lakó- és üdülőterületeken a parti sávot követő, a mederéltől számított 15 m-en belül a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető,
b) a Szigetcsúcs védett természeti területen az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
c) a Taksony-sziget mezőgazdasági- és erdőterületein nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
d) a vízparti területek egységes megjelenésének elérése, a településképi összhang megteremtése érdekében a parti sétány közterület alakítási terv alapján rendezendő.
18.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Általános települési belterületek" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: az utcavonalra telepített oromfalas, oldalhatáron álló beépítés, az átalakuló és új településrészeken a szabadonálló beépítés a jellemző
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: 25-400
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
f) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett.
19.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Iparterület" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés a jellemző
b) tetőforma: lapos tető a jellemző
c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintű növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.
20.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Külterület" településképi szempontból meghatározó területen a táj karakterét meghatározó területeken az alábbi követelmények érvényesek:
a) Kakukk-hegy és környékére az alábbi tájképvédelmi előírások vonatkoznak:
aa) az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
ab) a terület beépítetlensége biztosítandó.
b) bányászattal érintett területekre a tájba illesztés elősegítése érdekében az alábbi előírások vonatkoznak:
ba) a rekultiváció során a visszamaradt bányatavak medervonala a természetszerű megjelenést biztosító enyhe hajlásszögű, íves vonalvezetésű rézsűfelületekkel alakítandó ki.
bb) a kavicsbánya tavak körül többszintű növényzettel beültetett zöldfelületi sáv alakítandó ki, a vízparti vegetációhoz kötődő, illetve a térségben honos fajok felhasználásával.
c) a felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Tájfásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokkal történhet.
9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények
21.§
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12.§-18.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény - a védettség alapját jelentő értékét képező - eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,
e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,
(h) új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat
(i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel
(j) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, valamint helyi védett területen található épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet
(k) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára,
a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni
(l) hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el
(m)az épület, építmény környezete, a telek zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető
10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22.§
(1) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(2) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.
(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek - a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével - elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(4) A (2) és a (3)bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
(5) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
(6) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(7) Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
(8) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(9) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(10) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(11) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23.§
(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:
a) max: 1 m2felülettel
b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni
(5)Településképi szempontból meghatározó területen:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,
b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,
c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.
(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.
(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
V. Fejezet
Településképi bejelentési eljárás
12. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
24.§
A
polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési
kormányrendeletben (104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános
elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő
településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.
13. A bejelentési eljárás szabályai
25.§
(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez- e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
VI. Fejezet
14. Településképi kötelezés
26.§
(1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
VII. Fejezet
15. Záró rendelkezések
Hatálybalépés
27. §
A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
28.§
Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) Önk. rendeletének 46-47.§-ai.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /:dr. Micheller Anita:/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
1. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem értékeinek térképi bemutatása (Értékleltár)
2. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
1. Szent Anna templom (római katolikus templom, bauhaus stílusjegyek, építész: Árkay Bertalan, 1956)
Fő tér
2. Tájház (sváb népi lakóház, Heimatmuseum) - Dózsa György utca 52.
3-5. Sváb népi lakóházak - Dózsa György utca 39-41.
6. Sváb népi lakóház - Plébánia tér 3.
7. Sváb népi lakóház - Baross tér 6.
8. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 20.
9. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 41.
10. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 34.
11. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 35.
12. Sváb népi lakóház - Petőfi utca 7.
13. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 16.
14. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 25.
15. Sváb népi lakóház - Arany János utca 14.
3. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
Taksony településképi szempontból meghatározó területei
4. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok listája
ŐSHONOS FAJOK, KÜLTERÜLETRE, VIZEK MELLÉ megjegyzés:
FÁK
Nagytermetű fák:
Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica magyar kőris
Populus alba fehér nyár vízközelbe
Populusnigra fekete nyár vízközelbe
Quercusrobur kocsányos tölgy
Salix alba fehér fűz vízközelbe
Ulmus minor kislevelű mezei szil
Középtermetű fák:
Acercampestre mezei juhar
Pyruspyraster vadkörte
Salix fragilis törékeny fűz vízközelbe
Ulmuslaevis vénic szil vízközelbe
Kistermetű fák:
Acertataricum tatár juhar
Malussylvestris vadalma
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
CSERJÉK
Magas cserjék:
Cornussanguinea vörösgyűrűsom
Coryllusavellana közönséges mogyoró
Crataegusmonogyna egybibés galagonya
Euonymuseuropaeus csíkos kecskerágó
Frangulaalnus kutyabenge
Prunusspinosa kökény
Rhamnuscatharticus varjútövis benge
Salixpurpurea csigolyafűz vízközelbe
Salixtriandra mandulafűz vízközelbe
Salixviminalis kosárkötő fűz vízközelbe
Viburnumopulus kányabangita
Középtermetű cserjék:
Berberisvulgaris sóskaborbolya
Ligustrumvulgare közönséges fagyal
Prunusfruticosa cseplesz meggy
Ribesrubrum vörös ribiszke
Rosa canina gyepűrózsa
Alacsony cserjék:
Rubuscaesius hamvas szeder
Talajtakarók:
Hederahelix borostyán
Kúszó cserjék:
Vitissylvestris ligeti szőlő
BELTERÜLETRE UTAK MELLÉ, KÖZTERÜLETRE megjegyzés:
FÁK
Acercampestre ’Nana’ gömb mezei juhar fasorba
Acerplatanoides ’Globosum’ gömb korai juhar fasorba
Catalpabignonioides szívlevelű szivarfa
Catalpabignonioides ’Nana’ szívlevelű szivarfa gömb változat fasorba
Crataeguslaevigata ’PaulScarlet’ piros virágú cseregalagonya
Juglansregia dió
Koelreuteriapaniculata bugás csörgőfa
Malussp. díszalma
Prunusfruticosa ’Globosa’ gömb csepleszmeggy fasorba
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
Pyrussp. díszkörte
Robiniapseudoacacia ’Umbraculifera’ gömbakác fasorba
CSERJÉK
Chaenomelesjaponica díszbirs
Cotoneastersp. madárbirs
Deutzia sp. gyöngyvirágcserje
Forsythia x intermedia aranyvessző
Hibiscussyriacus hibiszkusz
Kerriajaponica boglárcserje
Lonicerasp. lonc
Philadelphussp. jezsámen
Spiraea x vanhouttei kerti gyöngyvessző
Symphoricarposalbus hóbogyó
Syringavulgaris kerti orgona
ÜDÜLŐTERÜLETI KERTEKBE
FÁK
Acertataricum tatárjuhar
Crataegusleavigata cseregalagonya
Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica magyar kőris
Juglansregia közönséges dió
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
Quercusrobur ’Fastigiata’ tornyos tölgy
Salix alba ’Tristis’ szomorúfűz
Salixcaprea kecskefűz
CSERJÉK
Buddleiasp. nyáriorgona
Coryllusavellana közönséges mogyoró
Hibiscussyriacus hibiszkusz
Ligustrumsp. fagyal
Lonicerasp. lonc
Philadelphussp. jezsámen
Ribessp. ribiszke
Salixpurpurea ’Gracilis’ urali fűz
Spiraea x vanhouttei kerti gyöngyvessző
Viburnumopulus ’Roseum’ labdarózsa
Függelék a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
Reklám, reklámhordozó elhelyezésével kapcsolatban
Alulírott……………………………………………………………………………………………(név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:
A bejelentő adatai: szül. hely., idő:………………………………………………………………….
anyja neve:……………………………………………………………………..
szig. sz.:…………………………………………………………………………
címe:…………………………………………………………………………….
telefonszám:……………………………………………………………………
A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:
cím:………………………………………………………………………………………………
helyrajzi szám:…………………………………………………………………………………...
A bejelentéssel érintett reklámelhelyezés rövid leírása:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Mellékletek:
A kérelem tárgyának megfelelő dokumentáció
Taksony, …………………év…………….hó…………..nap
……………………………………….
bejelentő aláírása
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
(2) E rendelet célja Taksony építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
c) településképi követelmények meghatározására,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására
(2) E rendelet területi hatálya Taksony közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2.§
E rendelet alkalmazásában:
1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos
3. cégtábla:a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
5. egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt
6. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
7. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
8. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum
9. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince
10. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt
11. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás
12. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége
13. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai
14. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata
15. többszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre;
16. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
17. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer
II. Fejezet
Helyi védelem
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3.§
(1) A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(4) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését
c) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,
d) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél
írásban kezdeményezheti.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület
ba) megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,
c) a kezdeményezés indokolását mind az a) mind a b) pontok esetében.
4.§
(1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
5.§
(1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
6.§
(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
h) megnevezését,
i) védelmi nyilvántartási számát,
j) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
k) a védelem típusát,
l) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
m) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
n) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.
4. Az egyedi védelem meghatározása
7.§
(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a védetté nyilvánított, az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:
Számozással ellátott helyi védett épületre, építményre.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. §
(4) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(5) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
(6) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.
(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi védettségű épülethez
történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész
építése akkor történhet, ha nem
sérti a védett építészeti érték fennmaradását.
(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(10)Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(11)A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(12)A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9.§
Taksony településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:
g) Településközpont
h) Fő út
i) Sziget és Dunamenti területek
j) Általános települési belterületek
k) Iparterület
l) Külterület
IV. Fejezet
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. §
(1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.
Az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-,fa-, kőburkolat, vakolt felület, ) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés. Színezéskor pasztell színek alkalmazása javasolt.
b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) héjazat alkalmazása tilos
(2) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.
(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. §
A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. §
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:
(1) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
(3) Kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai, közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.
(4) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen
b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen
(5) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
13.§
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára a főgerinccel az utcára merőleges és az utcafronti fejrész esetében az utcával párhuzamos kialakítás, tetőhajlásszög: 25-400
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
14.§
A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:
a) a történelmileg kialakult részen a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,
c) nyeles telkek kialakítása során a telek struktúrának és a beépítésnek illeszkednie a kialakult településszövethez,
d) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,
e) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben,
dea) az épületek fő tömeg- és tetőformája,
eb) külső homlokzata, színhasználata,
ec) az alkalmazott anyagok, valamint azok színe, felületképzése
meghatározó jelentőségű,
f) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni,
g) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
h) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,
i) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,
j) a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni,
k) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani,
l) a településközpontban a kialakult közterületi zöldfelületeket meg kell őrizni,fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet
15.§
A "Fő út" településképi szempontból meghatározó településközponti területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: utcafrontra telepített épületekkel lehetséges (hagyományos nagypolgári zártsorú beépítés valósuljon meg)
b) tetőforma: amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédos nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.
c) jellemző szintszám: földszint+emelet+tetőtérbeépítés (földszinten üzletekkel)
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a Fő út központi részein a zártsorú beépítés esetében a szárazkapus kialakítás engedélyezhető
f) kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.
16.§
A "Sziget és Dunamenti területek" településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés,
hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, a Duna-parti ingatlanok épületeinek főgerince a Dunára merőleges legyen
c)jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
f) a lakóövezet egyenértékű, egységes biztosíthatósága érdekében, a kialakult vonatkozó településszövet struktúrája védelme céljából, a két épületet tartalmazó, fésűs beépítésű ingatlanok esetében mindkét épület lakórendeltetése engedélyezett.
17.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Sziget és Duna menti területek" településképi szempontból meghatározó területen a tájkarakter védelme, illetve erősítése érdekében:
e) a vízparttal közvetlenül határos lakó- és üdülőterületeken a parti sávot követő, a mederéltől számított 15 m-en belül a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető,
f) a Szigetcsúcs védett természeti területen az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
g) a Taksony-sziget mezőgazdasági- és erdőterületein nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
h) a vízparti területek egységes megjelenésének elérése, a településképi összhang megteremtése érdekében a parti sétány közterület alakítási terv alapján rendezendő.
18.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Általános települési belterületek" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: az utcavonalra telepített oromfalas, oldalhatáron álló beépítés, az átalakuló és új településrészeken a szabadonálló beépítés a jellemző
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: 25-400
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
f) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett.
19.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Iparterület" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés a jellemző
b) tetőforma: lapos tető a jellemző
c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintű növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.
20.§
A 3. mellékletben lehatárolt "Külterület" településképi szempontból meghatározó területen a táj karakterét meghatározó területeken az alábbi követelmények érvényesek:
a) Kakukk-hegy és környékére az alábbi tájképvédelmi előírások vonatkoznak:
aa) az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
ab) a terület beépítetlensége biztosítandó.
b) bányászattal érintett területekre a tájba illesztés elősegítése érdekében az alábbi előírások vonatkoznak:
ba) a rekultiváció során a visszamaradt bányatavak medervonala a természetszerű megjelenést biztosító enyhe hajlásszögű, íves vonalvezetésű rézsűfelületekkel alakítandó ki.
bb) a kavicsbánya tavak körül többszintű növényzettel beültetett zöldfelületi sáv alakítandó ki, a vízparti vegetációhoz kötődő, illetve a térségben honos fajok felhasználásával.
c) a felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Tájfásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokkal történhet.
9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12.§-18.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény - a védettség alapját jelentő értékét képező - eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,
e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,
(h) új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat
(i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel
(j) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, valamint helyi védett területen található épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet
(k) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára,
a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni
(m) hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el
(9) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(10) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.
(11) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek - a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével - elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(12) A (2) és a (3)bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
(13) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
(14) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(15) Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
(16) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(9) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(10) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(11) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:
a) max: 1 m2felülettel
b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni
(5)Településképi szempontból meghatározó területen:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,
b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,
c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.
(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.
(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
V. Fejezet
Településképi bejelentési eljárás
12. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
24.§
A
polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési
kormányrendeletben (104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános
elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő
településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.
13. A bejelentési eljárás szabályai
25.§
(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez- e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
VI. Fejezet
14. Településképi kötelezés
26.§
(1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
VII. Fejezet
15. Záró rendelkezések
Hatálybalépés
27. §
A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
28.§
Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) Önk. rendeletének 46-47.§-ai.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /:dr. Micheller Anita:/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
1. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem értékeinek térképi bemutatása (Értékleltár)
2. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
1. Szent Anna templom (római katolikus templom, bauhaus stílusjegyek, építész: Árkay Bertalan, 1956)
Fő tér
2. Tájház (sváb népi lakóház, Heimatmuseum) - Dózsa György utca 52.
3-5. Sváb népi lakóházak - Dózsa György utca 39-41.
6. Sváb népi lakóház - Plébánia tér 3.
7. Sváb népi lakóház - Baross tér 6.
8. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 20.
9. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 41.
10. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 34.
11. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 35.
12. Sváb népi lakóház - Petőfi utca 7.
13. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 16.
14. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 25.
15. Sváb népi lakóház - Arany János utca 14.
3. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
Taksony településképi szempontból meghatározó területei
4. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok listája
ŐSHONOS FAJOK, KÜLTERÜLETRE, VIZEK MELLÉ megjegyzés:
FÁK
Nagytermetű fák:
Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica magyar kőris
Populus alba fehér nyár vízközelbe
Populusnigra fekete nyár vízközelbe
Quercusrobur kocsányos tölgy
Salix alba fehér fűz vízközelbe
Ulmus minor kislevelű mezei szil
Középtermetű fák:
Acercampestre mezei juhar
Pyruspyraster vadkörte
Salix fragilis törékeny fűz vízközelbe
Ulmuslaevis vénic szil vízközelbe
Kistermetű fák:
Acertataricum tatár juhar
Malussylvestris vadalma
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
CSERJÉK
Magas cserjék:
Cornussanguinea vörösgyűrűsom
Coryllusavellana közönséges mogyoró
Crataegusmonogyna egybibés galagonya
Euonymuseuropaeus csíkos kecskerágó
Frangulaalnus kutyabenge
Prunusspinosa kökény
Rhamnuscatharticus varjútövis benge
Salixpurpurea csigolyafűz vízközelbe
Salixtriandra mandulafűz vízközelbe
Salixviminalis kosárkötő fűz vízközelbe
Viburnumopulus kányabangita
Középtermetű cserjék:
Berberisvulgaris sóskaborbolya
Ligustrumvulgare közönséges fagyal
Prunusfruticosa cseplesz meggy
Ribesrubrum vörös ribiszke
Rosa canina gyepűrózsa
Alacsony cserjék:
Rubuscaesius hamvas szeder
Talajtakarók:
Hederahelix borostyán
Kúszó cserjék:
Vitissylvestris ligeti szőlő
BELTERÜLETRE UTAK MELLÉ, KÖZTERÜLETRE megjegyzés:
FÁK
Acercampestre ’Nana’ gömb mezei juhar fasorba
Acerplatanoides ’Globosum’ gömb korai juhar fasorba
Catalpabignonioides szívlevelű szivarfa
Catalpabignonioides ’Nana’ szívlevelű szivarfa gömb változat fasorba
Crataeguslaevigata ’PaulScarlet’ piros virágú cseregalagonya
Juglansregia dió
Koelreuteriapaniculata bugás csörgőfa
Malussp. díszalma
Prunusfruticosa ’Globosa’ gömb csepleszmeggy fasorba
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
Pyrussp. díszkörte
Robiniapseudoacacia ’Umbraculifera’ gömbakác fasorba
CSERJÉK
Chaenomelesjaponica díszbirs
Cotoneastersp. madárbirs
Deutzia sp. gyöngyvirágcserje
Forsythia x intermedia aranyvessző
Hibiscussyriacus hibiszkusz
Kerriajaponica boglárcserje
Lonicerasp. lonc
Philadelphussp. jezsámen
Spiraea x vanhouttei kerti gyöngyvessző
Symphoricarposalbus hóbogyó
Syringavulgaris kerti orgona
ÜDÜLŐTERÜLETI KERTEKBE
FÁK
Acertataricum tatárjuhar
Crataegusleavigata cseregalagonya
Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica magyar kőris
Juglansregia közönséges dió
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
Quercusrobur ’Fastigiata’ tornyos tölgy
Salix alba ’Tristis’ szomorúfűz
Salixcaprea kecskefűz
CSERJÉK
Buddleiasp. nyáriorgona
Coryllusavellana közönséges mogyoró
Hibiscussyriacus hibiszkusz
Ligustrumsp. fagyal
Lonicerasp. lonc
Philadelphussp. jezsámen
Ribessp. ribiszke
Salixpurpurea ’Gracilis’ urali fűz
Spiraea x vanhouttei kerti gyöngyvessző
Viburnumopulus ’Roseum’ labdarózsa
Függelék a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
Reklám, reklámhordozó elhelyezésével kapcsolatban
Alulírott……………………………………………………………………………………………(név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:
A bejelentő adatai: szül. hely., idő:………………………………………………………………….
anyja neve:……………………………………………………………………..
szig. sz.:…………………………………………………………………………
címe:…………………………………………………………………………….
telefonszám:……………………………………………………………………
A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:
cím:………………………………………………………………………………………………
helyrajzi szám:…………………………………………………………………………………...
A bejelentéssel érintett reklámelhelyezés rövid leírása:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Mellékletek:
A kérelem tárgyának megfelelő dokumentáció
Taksony, …………………év…………….hó…………..nap
……………………………………….
bejelentő aláírása
Szalai János képviselő úr elhagyta a termet, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre csökkent.
Kreisz László polgármester
Következő napirend előtt megadja a szót Érces Ferenc mérnök úrnak.
Érces Ferenc
Kifejezetten kéri jegyző asszonyt, hogy a rendeletet legyen kedves azonnal megküldeni az Építés Hatóságnak.
7. BESZÁMOLÓ A SÜNIVÁR BÖLCSŐDE 2017. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Tisztelettel köszönti intézményvezető asszonyt. Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.
Áncsán Mihály képviselő
Megerősíti, hogy a Bizottság tárgyalta a beszámolót, mely minden részletre kiterjed. Kiemeli, hogy a felülvizsgáló szerv 20 hetes kortól határozta meg a gyerekek elhelyezését. Az ülésen erre kérdeztek rá. Meglátásuk szerint nem adottak a feltételek ilyen korú gyermek ellátására.
A Bizottság egyhangúan a beszámoló elfogadását javasolja Képviselő-testületnek.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek kérdése, véleménye a beszámolóval kapcsolatosan. Amennyiben nincs, megerősíti, hogy az anyag valóban mindenre kiterjedő. Hozzáfűzi, hogy hamarosan várható a bölcsőde pályázat megjelenése. Gratulál az elvégzett munkához és a beszámoló elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 58 Száma: 18.03.27/7/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 19:41
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
7. napirend: Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről
1. javaslat: Határozat a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde 2017. tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 7 100.00 77.78 7
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 7 100.00 77,78 7
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 2 22.22 2
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
58/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde 2017. tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
8. ELŐTERJESZTÉS A SÜNIVÁR BÖLCSŐDE ALAPDOKUMENTUMAINAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő úr visszaérkezett a terembe, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre módosult.
Áncsán Mihály képviselő
Elmondja, hogy 2017. december folyamán egy auditon esett át a Sünivár Bölcsőde. A hatósági ellenőrzést követően az alapdokumentumok kiegészítése a hatályos jogszabályokban foglaltakkal megtörtént. A Bizottság a módosított dokumentumok elfogadását javasolja Képviselő-testületnek.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még további észrevétele, hozzáfűzése, kérdése. Amennyiben nincs, úgy a módosított alapdokumentumok elfogadását teszi fel szavazásra.
Szavazás eredménye
#: 59 Száma: 18.03.27/8/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27. 19:43
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű
Tárgya:
8. napirend: Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról
1. javaslat: Határozat a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Szakmai Program, Felvételi Szabályzat, Térítési Díj Szabályzata, Házirendje, Megállapodás térítési díjra) módosítását a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
59/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Szakmai Program, Felvételi Szabályzat, Térítési Díj Szabályzata, Házirendje, Megállapodás térítési díjra) módosítását a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
9. ELŐTERJESZTÉS AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK FELÜLVIZSGÁLATÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Rögzíti, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja Képviselő-testületnek a napirendi pont javaslatait.
Kreisz László polgármester
Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.
Áncsán Mihály képviselő
Tájékoztatásul közli, hogy alapvetően a Bizottság majdnem minden pontban az előterjesztésnek megfelelően döntött. Mind az önköltségi számítások tekintetében, mind pedig a fizetendő térítési díjak esetében egyetértés volt. A Bizottság ezen felül a Képviselő-testületnek az alábbi javaslatot teszi: (a munkahelyi étkezés kapcsán) a konyhai dolgozók által fizetendő térítési díjon étkezhessenek a Taksony önkormányzata és fenntartásában működő intézmények egyéb alkalmazottai (köztisztviselők, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók) is. Ez a javaslat a bizottsági ülésen elfogadásra került.
Kreisz László polgármester
Felmerül benne kérdésként, hogy ez a javaslat hogyan módosítja a térítési díjjal nem fedezett önköltséget… Megadja a szót jegyző asszonynak.
Dr. Micheller Anita jegyző
Felhívja a figyelmet arra, hogy az egyéb alkalmazottak eddig is csökkentett áron kapták az A és B menüt. Ehhez képest a konyhai dolgozók pedig még kedvezőbb áron jutottak hozzá az ebédhez. Ez jelentős különbség a teljes árhoz képest. Rögzíti, hogy a konyhai dolgozó kategória nem egyenlő a Forrás dolgozó meghatározással. Intézményvezető asszony javaslatát tolmácsolja, miszerint a konyhai dolgozók és a Forrás dolgozók között ne tegyenek különbséget. Hozzáteszi, hogy korábbi rendeletben így került meghatározásra, tehát a rendelet konyhai dolgozókat nevesített és egyéb alkalmazottakat (ami viszont nem csak az önkormányzat fenntartásában működő intézményekre vonatkozik, hanem a Testület korábbi döntése értelmében a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézményekre is). A jelenlegi javaslat szerint a még kedvezőbb ár terjedne ki mindenkire. (Megemlíti, hogy a táblázatból látható, hogy a bevétel mennyire nem fedezi a Forrás ezzel kapcsolatos kiadásait…)
Áncsán Mihály képviselő
Rögzíti, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakból kimaradt, hogy az igénybe vevői kör szélesebb: nem csak az önkormányzat intézményeit érinti ez a javaslat, hanem az iskolai dolgozói kört is.
Dr. Micheller Anita jegyző
Rögzíti, hogy a határozati javaslat is ennek megfelelően került megfogalmazásra.
Varga László képviselő
Elnök úrtól kérdezi, hogy a javaslatból adódó különbözetre végzett-e számítást. Úgy gondolja, hogy mindenki tisztességes bért kap és inkább a rászorulókat, hátrányos helyzetűeket kell előtérbe helyezni.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
Szintén a különbözetre kérdez rá. Hozzáfűzi, hogy a nemzetiségi önkormányzat folyamatosan azt hangoztatta, hogy milyen drága az étel a Forrásnál és ezzel indokolta, hogy más szolgáltatótól rendel. (Holott a dolgozók önkormányzati támogatással kaphattak volna ellátást.) Úgy gondolja, hogy ezt a támogatást fordíthatja az önkormányzat szociálisan rászorulókra, vagy más intézményekben dolgozókra…
Tóth József képviselő
Rögzíti, hogy itt a munkahelyi étkeztetésről van szó. Az A pontban a konyhai dolgozók, a B pontban az egyéb dolgozók vannak feltüntetve. Egyetért Varga László képviselő úrral a tekintetben, hogy mind a konyhai dolgozók, mind az egyéb dolgozók tisztességes fizetést kapnak. Nem fogadja el, hogy a konyhai dolgozók kedvezőbb áron jutnak hozzá az étkezéshez. Nem támogatja a különbségtételt. Rögzíti, hogy mind az A és mind a B menüt illetően 50 forint a különbözet. (1500 forint differenciát jelent naponta 30 fővel számolva (egyéb alkalmazottak) ) Napi 1500 forinttal kevesebb bevételt jelent a különbségtétel megszűntetése, ami éves viszonylatban nem jelent milliókat.
Györke Erzsébet képviselő
Az éves adagszámot és a differenciát számolta, véleménye szerint megoldható a költségvetésből a javaslat szerinti támogatás. Támogatja, hogy a pedagógusok is megkapják a kedvezményt.
Dr. Micheller Anita jegyző
Számításai szerint az A menü esetében - figyelembe véve az előző év adagszámait - 123.000,- forintot, a B menü esetében pedig 100.000,- forint különbséget jelent éves szinten a módosítás. (Megjegyzi, hogy a konyhai dolgozóknál azért került megállapításra még kedvezőbb ár mint a többi önkormányzati dolgozó esetében, mert régen még létezett a kötelező étkezés számukra és ehhez határozták meg a kedvezőbb árat.)
Varga László képviselő
Az elhangzottak ismeretében ő is támogatja a felvetett javaslatot.
Györke Erzsébet képviselő
Hozzáfűzi, hogy a kedvezményes összeg egy adag ételre vonatkozik (1 pedagógus/1 alkalmazott részére)
Kreisz László polgármester
Amennyiben nincs több felvetés, kérdés, észrevétel, úgy először a munkahelyi étkezésre vonatkozó határozati javaslat elfogadásáról kéri a Testület véleményét. Itt fűzi hozza, hogy a javaslat a Szociális Bizottság javaslata szerint módosul kiegészítve még azzal, hogy a kedvezményes ár egy adag ételre vonatkozik.
Szavazás eredménye
#: 60 Száma: 18.03.27/9/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:00
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
1. javaslat: Határozat intézményi térítési díjak felülvizsgálatáról
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított munkahelyi- és vendégétkezés, valamint az egyéb külső megrendelők által igénybe vett étkezési szolgáltatás térítési díját 2018. június 1-től az alábbiakban határozza meg:
1. Munkahelyi étkezés keretében az alkalmazottak (Taksony Nagyközség Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, valamint a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartásukban működő intézmények köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott és a közfoglalkoztatott munkavállalók) által fizetendő térítési díj:
- "A" menü: nettó 472 Ft
- "B" menü: nettó 560 Ft
A fenti árakon alkalmazottanként és naponként legfeljebb 1 adag értékesíthető. Minden további adagért a vendégétkezők részére megállapított térítési díj fizetendő.
2. Vendégétkezők (természetes személyek, akik nem alkalmazottak és egyedi megrendelés alapján vesznek igénybe étkeztetést) által fizetendő térítési díj:
- "A" menü: nettó 638 Ft
- "B" menü: nettó 709 Ft
3. Egyéb külső megrendelő által igényelt étkezés térítési díjának mértékét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg azzal a kikötéssel, hogy az alkalmazott nettó térítési díj nem lehet alacsonyabb, mint
a) felnőtt adag esetén: a felnőtt étkezésre számított nettó szolgáltatási önköltség (nyersanyagköltség és a rezsiköltség összege),
b) gyermek adag esetén: az óvodai illetve megfelelő korcsoport szerinti iskolai étkezésre számított nettó nyersanyag-normaköltség összege, melyet a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet határoz meg.
.
Az így meghatározott térítési díj összegét az egyéb külső megrendelő és a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szerződésben rögzíti.
4. A Képviselő-testület a jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezések nettó nyersanyag-normaköltségét és rezsiköltségét az alábbiak szerint állapítja meg:
- "A" menü: nettó 325 Ft
- "B" menü: nettó 355 Ft
- Rezsi költség: 298 Ft
5. A Forrás Intézményüzemeltető Központtól megrendelt, jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezés esetén a kiszállítás Taksony, Dunaharaszti és Dunavarsány területére térítésmentes.
6. A nem intézményi gyermekétkeztetés körébe tartozó étkezések igénybe vételének rendjét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szabályzatban rögzíti.
7. A jelen határozatban nem szabályozott díjtételeket a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
60/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított munkahelyi- és vendégétkezés, valamint az egyéb külső megrendelők által igénybe vett étkezési szolgáltatás térítési díját 2018. június 1-től az alábbiakban határozza meg:
1. Munkahelyi étkezés keretében az alkalmazottak (Taksony Nagyközség Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, valamint a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartásukban működő intézmények köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott és a közfoglalkoztatott munkavállalók) által fizetendő térítési díj:
- "A" menü: nettó 472 Ft
- "B" menü: nettó 560 Ft
A fenti árakon alkalmazottanként és naponként legfeljebb 1 adag értékesíthető. Minden további adagért a vendégétkezők részére megállapított térítési díj fizetendő.
2. Vendégétkezők (természetes személyek, akik nem alkalmazottak és egyedi megrendelés alapján vesznek igénybe étkeztetést) által fizetendő térítési díj:
- "A" menü: nettó 638 Ft
- "B" menü: nettó 709 Ft
3. Egyéb külső megrendelő által igényelt étkezés térítési díjának mértékét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg azzal a kikötéssel, hogy az alkalmazott nettó térítési díj nem lehet alacsonyabb, mint
a) felnőtt adag esetén: a felnőtt étkezésre számított nettó szolgáltatási önköltség (nyersanyagköltség és a rezsiköltség összege),
b) gyermek adag esetén: az óvodai illetve megfelelő korcsoport szerinti iskolai étkezésre számított nettó nyersanyag-normaköltség összege, melyet a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet határoz meg.
.
Az így meghatározott térítési díj összegét az egyéb külső megrendelő és a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szerződésben rögzíti.
4. A Képviselő-testület a jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezések nettó nyersanyag-normaköltségét és rezsiköltségét az alábbiak szerint állapítja meg:
- "A" menü: nettó 325 Ft
- "B" menü: nettó 355 Ft
- Rezsi költség: 298 Ft
5. A Forrás Intézményüzemeltető Központtól megrendelt, jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezés esetén a kiszállítás Taksony, Dunaharaszti és Dunavarsány területére térítésmentes.
6. A nem intézményi gyermekétkeztetés körébe tartozó étkezések igénybe vételének rendjét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szabályzatban rögzíti.
7. A jelen határozatban nem szabályozott díjtételeket a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg.
Határidő: 2018. június 1.
Felelős: polgármester, Forrás Intézményüzemeltető Központ vezetője
Kreisz László polgármester
Ezt követően a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló rendelet megalkotásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 5 Száma: 18.03.27/9/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:01
Típusa: Nyílt
Rendelet; Elfogadva
Minősített szavazás
Tárgya:
9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
2. javaslat: Gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló rendelet megalkotása
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
/2018. () önkormányzati rendelete
a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói jogkörében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól a következő rendeletet alkotja:
1. §
E rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség Önkormányzata fenntartásában működő Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított gyermekétkeztetésre.
2. §
(1) A gyermekétkeztetési térítési díjak megállapításához a nettó nyersanyag-normaköltségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A Gyvt. 21/C. §-a alapján biztosított szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított déli meleg főétkezés nettó nyersanyag-normaköltsége megegyezik az 1. mellékletben szereplő gyermek korcsoportja szerinti nettó nyersanyag-normaköltség összegével.
(3) A Sünivár Bölcsődében biztosított gyermekétkeztetés nettó térítési díjának összege megegyezik az e rendelet 1. mellékletében foglalt nettó nyersanyag-normaköltség összegével.
3. §
(1) Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzatának az étkezési térítési díjakról szóló 6/2015. (IV. 23.) rendelete.
Taksony, 2018. március 27.
/: Kreisz László :/ /: Dr. Micheller Anita :/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.
/: Dr. Micheller Anita :/
jegyző
1. melléklet az /2018.(.) önkormányzati rendelethez
Gyermekétkeztetés nettó normaköltségei (Ft/fő/nap)
Sorszám |
Megnevezés |
2018. évi nettó nyersanyag normaköltség |
1 |
Óvoda napközi 3 x étkező 4 - 6 éves |
362 Ft |
2 |
Óvoda tízórai 4 - 6 éves |
76 Ft |
3 |
Óvoda ebéd 4 - 6 éves |
224 Ft |
4 |
Óvoda uzsonna 4 - 6 éves |
62 Ft |
5 |
Iskola napközi 3 x étkező 7-10 éves |
402 Ft |
6 |
Iskolai ebéd 7-10 éves |
252 Ft |
7 |
Iskolai ebéd 11 -14 éves |
280 Ft |
8 |
Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 7-10 éves |
339 Ft |
9 |
Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 11-14 éves |
367 Ft |
10 |
Bölcsőde 4 x étkezés |
413 Ft |
11 |
Bölcsőde reggeli |
67 Ft |
12 |
Bölcsőde tízórai |
65 Ft |
13 |
Bölcsőde ebéd |
210 Ft |
14 |
Bölcsőde uzsonna |
71 Ft |
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói jogkörében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól a következő rendeletet alkotja:
1. §
E rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség Önkormányzata fenntartásában működő Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított gyermekétkeztetésre.
2. §
(1) A gyermekétkeztetési térítési díjak megállapításához a nettó nyersanyag-normaköltségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A Gyvt. 21/C. §-a alapján biztosított szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított déli meleg főétkezés nettó nyersanyag-normaköltsége megegyezik az 1. mellékletben szereplő gyermek korcsoportja szerinti nettó nyersanyag-normaköltség összegével.
(3) A Sünivár Bölcsődében biztosított gyermekétkeztetés nettó térítési díjának összege megegyezik az e rendelet 1. mellékletében foglalt nettó nyersanyag-normaköltség összegével.
3. §
(1) Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzatának az étkezési térítési díjakról szóló 6/2015. (IV. 23.) rendelete.
Taksony, 2018. március 27.
/: Kreisz László :/ /: Dr. Micheller Anita :/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március 29-én megtörtént.
/: Dr. Micheller Anita :/
jegyző
1. melléklet az /2018.(.) önkormányzati rendelethez
Gyermekétkeztetés nettó normaköltségei (Ft/fő/nap)
Sorszám |
Megnevezés |
2018. évi nettó nyersanyag normaköltség |
1 |
Óvoda napközi 3 x étkező 4 - 6 éves |
362 Ft |
2 |
Óvoda tízórai 4 - 6 éves |
76 Ft |
3 |
Óvoda ebéd 4 - 6 éves |
224 Ft |
4 |
Óvoda uzsonna 4 - 6 éves |
62 Ft |
5 |
Iskola napközi 3 x étkező 7-10 éves |
402 Ft |
6 |
Iskolai ebéd 7-10 éves |
252 Ft |
7 |
Iskolai ebéd 11 -14 éves |
280 Ft |
8 |
Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 7-10 éves |
339 Ft |
9 |
Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 11-14 éves |
367 Ft |
10 |
Bölcsőde 4 x étkezés |
413 Ft |
11 |
Bölcsőde reggeli |
67 Ft |
12 |
Bölcsőde tízórai |
65 Ft |
13 |
Bölcsőde ebéd |
210 Ft |
14 |
Bölcsőde uzsonna |
71 Ft |
Kreisz László polgármester
Ezt követően a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendelet módosítását teszi fel szavazásra.
Szavazás eredménye
#: 6 Száma: 18.03.27/9/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:02
Típusa: Nyílt
Rendelet; Elfogadva
Minősített szavazás
Tárgya:
9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
3. javaslat: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/2016. (IV.28.) rendelet módosítása
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
/2018. () önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló
10/2016. (IV.28) önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) és 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A Rendelet 7.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Bölcsődei ellátásra elsősorban a taksonyi lakóhellyel, szabad férőhely esetén a Ráckeve kistérség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult."
2. §
A Rendelet 7.§-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A bölcsődei ellátás megszűnését a Gyvt. 37/A.§ (1)-(4) bekezdései szabályozzák."
3. §
A Rendelet 8.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza."
4. §
A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép
Záró rendelkezések
5. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /: dr. Micheller Anita:/ polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március napján megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
1. számú melléklet
Gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja
1.) Gyvt 147.§ (1) bekezdés szerint számított bölcsődei intézményi térítési díj:
2999 forint/nap
2.) Fenntartó által megállapított bölcsődei gondozási intézményi térítési díj:
1430 forint/nap
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
6/2018. (III. 29.) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló
10/2016. (IV.28) önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) és 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A Rendelet 7.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Bölcsődei ellátásra elsősorban a taksonyi lakóhellyel, szabad férőhely esetén a Ráckeve kistérség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult."
2. §
A Rendelet 7.§-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A bölcsődei ellátás megszűnését a Gyvt. 37/A.§ (1)-(4) bekezdései szabályozzák."
3. §
A Rendelet 8.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza."
4. §
A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép
Záró rendelkezések
5. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /: dr. Micheller Anita:/ polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március 29. napján megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
1. számú melléklet
Gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja
1.) Gyvt 147.§ (1) bekezdés szerint számított bölcsődei intézményi térítési díj:
2999 forint/nap
2.) Fenntartó által megállapított bölcsődei gondozási intézményi térítési díj:
1430 forint/nap
Kreisz László polgármester
Majd ezt követően a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 7 Száma: 18.03.27/9/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:03
Típusa: Nyílt
Rendelet; Elfogadva
Minősített szavazás
Tárgya:
9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára
3. javaslat: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016 (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
/2018. () önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1), 59. § (1) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:
"1. ÉTKEZTETÉS
Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) szolgáltatási önköltségi díja:
987 forint/nap.
Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) intézményi térítési díja:
Ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme:
- nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 0 Ft.
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101% - 150 %-a, 280 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151% - 200%-a, 400 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201% - 250%-a, 510 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251% - 350%-a, 620 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át meghaladja, 700 Ft.
Az étel kiszállítása térítésmentes.
Személyi térítési díj megállapítása:
Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha az étkeztetés mellett házi segítségnyújtásban is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%-át nem lépheti túl.
2. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
A házi segítségnyújtás szolgáltatási önköltségi díja:
1.537 forint/óra
A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:
300 forint/óra
Személyi térítési díj megállapítása:
A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.
A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetésben is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%át nem lépheti túl."
2. §
Jelen rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /:Dr. Micheller Anita:/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.
/: Dr. Micheller Anita:/
jegyző
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
7/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1), 59. § (1) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:
"1. ÉTKEZTETÉS
Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) szolgáltatási önköltségi díja:
987 forint/nap.
Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) intézményi térítési díja:
Ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme:
- nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 0 Ft.
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101% - 150 %-a, 280 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151% - 200%-a, 400 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201% - 250%-a, 510 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251% - 350%-a, 620 Ft;
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át meghaladja, 700 Ft.
Az étel kiszállítása térítésmentes.
Személyi térítési díj megállapítása:
Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha az étkeztetés mellett házi segítségnyújtásban is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%-át nem lépheti túl.
2. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
A házi segítségnyújtás szolgáltatási önköltségi díja:
1.537 forint/óra
A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:
300 forint/óra
Személyi térítési díj megállapítása:
A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.
A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetésben is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%át nem lépheti túl."
2. §
Jelen rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz László:/ /:Dr. Micheller Anita:/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március 29-én megtörtént.
/: Dr. Micheller Anita:/
jegyző
10. BESZÁMOLÓ A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2017. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Rögzíti, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja Képviselő-testületnek a beszámoló elfogadását.
Kreisz László polgármester
Megadja a szót a Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottság elnökének.
Györke Erzsébet képviselő
Megerősíti, hogy a Bizottság szintén megtárgyalta a beszámolót, mely során kérésként elhangzott, hogy a behajthatatlan adókat adónemenként kérik részletesen kimutatni. Jelzi, hogy ezt a Testület az anyaggal együtt megkapta. Megköszöni a hivatal munkáját.
A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban érdeklődik, hogy ezekről a tételekről le kell-e mondania az önkormányzatnak.
Dr. Micheller Anita jegyző
Az elnevezés nem azt jelenti, hogy véglegesen behajthatatlan tételekről van szó, hanem annyit takar, hogy a jelen pillanatban az adózónak nem áll a rendelkezésére olyan vagyontárgy, amit le lehetne foglalni, vagy amiből le lehetne tiltani a tartozást. Hozzáfűzi, hogy bírósági végrehajtó részt vesz a behajtásban. Hangsúlyozza, hogy nem elévült tartozásokról van szó, a hivatal minden megtesz azért, hogy behajtsa ezeket a tartozásokat. (Az elévülés öt év, amit mindig megszakít a behajtási cselekmény…)
Györke Erzsébet képviselő
Hozzáteszi, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja a beszámolót Képviselő-testületnek.
Kreisz László polgármester
Megadja a szót Áncsán Mihály Szociális Bizottság elnökének.
Áncsán Mihály képviselő
Jelzi, hogy a beszámolóval kapcsolatban nem fogalmazódott meg kritika a bizottsági ülésen. Megállapítja, hogy a hivatal a szociális és gyermekvédelmi ügyekben empatikusan, jól jár el közvetítve a Bizottság döntéseit a lakosság felé. A beszámolót elfogadásra javasolja a Bizottság.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az anyaggal kapcsolatban. Amennyiben nincs, úgy a beszámoló elfogadásáról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 61 Száma: 18.03.27/10/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:08
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
10. napirend: Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről
1. javaslat: Határozat a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
61/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
11. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET- ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 13/2014. (XI.27.) RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Hozzáfűzi, hogy egy régi, bevált gyakorlat került rögzítésre az SZMSZ-ben a szavazás levezetésével kapcsolatban. Ismerteti a módosítás lényegét: "A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni." Megadja a szót Varga László képviselő úrnak.
Varga László képviselő
Érdeklődik, hogy ez a rendelkezés nem ellentétes-e az állami rendelkezésekkel. Értelmezése szerint ez a módosítás azt jelenti, hogy tulajdonképpen egyetlen egy javaslat kerül fel szavazásra. (Ha a másik javaslat ellentétes, akkor azt már fel sem teszik szavazásra.)
Kreisz László polgármester
Amennyiben többséget kap… Jelzi, hogy 2006 óta ezt a gyakorlatot követik a szavazásoknál tekintettel arra, hogy a legutolsó javaslat az ülésen elhangzott érvek, észrevételek figyelembe vételével fogalmazódik meg. Ezért véleménye szerint amennyiben az utolsó javaslat többségi elfogadást kap, úgy az előtte lévő azonos témában feltett javaslatok megszavazása okafogyottá válik. (A vitára bocsátott döntési javaslathoz kérdések, vélemények, módosító javaslatok érkeznek. Az elmúlt 12 évben mindig a legutoljára feltett javaslatot tette fel szavazásra. Ha az elutasításra került, akkor - visszafelé haladva - jött a következő. …) Visszaadja a szót képviselő úrnak.
Példákon keresztül értelmezik és szemléltetik a gyakorlatot a módosítás alapján.
Dr. Micheller Anita jegyző
Hangsúlyozza, hogy itt egymást kizáró javaslatokról beszélnek, nem egy újabb rész beemeléséről, vagy a határozati javaslat különböző részeire vonatkozó javaslatokról. Szintén konkrét példán szemlélteti a leírtakat. Kiemeli, hogy "egymást kizáró javaslat esetén a szükséges többséget megkapott javaslat után a következőt nem kell szavazásra bocsájtani."
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
A javaslat elfogadását tanácsolja. Hozzáfűzi, hogy a bizottságok tárgyalják a javaslatokat és sokszor hosszas egyeztető munka eredményeként fogalmazzák meg javaslataikat a Képviselő-testület felé. Sokszor tapasztalható viszont, hogy a testületi ülésen egy adott témában még jobb javaslat hangzik el és azt fogadják el. Úgy gondolja, hogy ez a gyakorlat megadja a lehetőségeket a javaslatoknak.
Varga László képviselő
Továbbra is úgy gondolja, hogy a módosítás szövege nem pontosan azt jelenti, amit most szóban átbeszéltek.
Dr. Micheller Anita jegyző
Hozzáfűzi, hogy amennyiben az utolsó mondat nem lenne benne a módosításban, akkor sem változna a gyakorlat (ha egy javaslatot elfogad a Testület, akkor egy azzal ellentétes javaslatról már nem fog dönteni..). Az első mondat szükségességét indokoltnak tartja, hiszen akár az első javaslatot is lehetne szavazásra bocsátani, tehát tisztázni szükséges a sorrendiséget.
Kreisz László polgármester
Mivel nincs több kérdés, észrevétel, a vitát lezárja és a módosításról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 8 Száma: 18.03.27/11/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:20
Típusa: Nyílt
rendelet; Elfogadva
Minősített szavazás
Tárgya:
11. napirend: Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására
1. javaslat: A Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítása
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
/2018. (…) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
13/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:
1. §
A Rendelet 25.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. Egymást kizáró javaslat esetén a szükséges többséget megkapott javaslat után a következőt nem kell szavazásra bocsájtani.
Záró rendelkezések
2. §
Ez a rendelet a kihirdetést követően lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz
László:/
/: dr. Micheller Anita:/
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március …napján megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 7 87.50 77.78 7
Nem 1 12.50 11.11 1
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
13/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:
1. §
A Rendelet 25.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. Egymást kizáró javaslat esetén a szükséges többséget megkapott javaslat után a következőt nem kell szavazásra bocsájtani.
Záró rendelkezések
2. §
Ez a rendelet a kihirdetést követően lép hatályba.
Taksony, 2018. március 27.
/:Kreisz
László:/
/: dr. Micheller Anita:/
polgármester
jegyző
A rendelet kihirdetése 2018. március napján megtörtént.
/:dr. Micheller Anita:/
jegyző
12. ELŐTERJESZTÉS TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2018. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRA
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Hangsúlyozza, hogy a Bizottság a tervet elfogadásra javasolja Képviselő-testületnek. Reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a feltüntetett közbeszerzésen kívül az év folyamán sor fog kerülni más közbeszerzésre is..
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése. Amennyiben nincs, úgy a közbeszerzés terv elfogadását teszi fel szavazásra.
Szavazás eredménye
#: 62 Száma: 18.03.27/12/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:22
Típusa: Nyílt
Határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
12. napirend: Előterjesztés Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadására
1. javaslat: Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadása
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. évi közbeszerzési tervet az alábbiak szerint fogadja el:
Taksony Nagyközség Önkormányzatának 2018. évi közbeszerzési terve
A közbeszerzés tárgya és mennyisége |
CPV kód |
Irányadó eljárásrend |
Tervezett eljárási típus |
Időbeli ütemezés |
Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére? |
|
az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja |
szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama |
|||||
I. Árubeszerzés |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
II. Építési beruházás |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
III. Szolgáltatás-megrendelés |
|
|
|
|
|
|
"Vállalkozási szerződés keretein belül Taksony Nagyközség Önkormányzatának zöldterületeinek és közterületek tisztántartása" |
77300000-3 77310000-6 77313000-7 77340000-5 90600000-3 90620000-9 90630000-2 |
Kbt. III. rész szerinti nemzeti eljárás |
Kbt. 113.§ (1) bekezdés szerinti, nyílt eljárás |
2018. június |
a szerződés időtartama: a szerződés hatálybalépésétől számított 24 hónap |
IGEN |
IV. Építési koncesszió |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
V. Szolgáltatási koncesszió |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
62/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. évi közbeszerzési tervet az alábbiak szerint fogadja el:
Taksony Nagyközség Önkormányzatának 2018. évi közbeszerzési terve
A közbeszerzés tárgya és mennyisége |
CPV kód |
Irányadó eljárásrend |
Tervezett eljárási típus |
Időbeli ütemezés |
Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére? |
|
az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja |
szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama |
|||||
I. Árubeszerzés |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
II. Építési beruházás |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
III. Szolgáltatás-megrendelés |
|
|
|
|
|
|
"Vállalkozási szerződés keretein belül Taksony Nagyközség Önkormányzatának zöldterületeinek és közterületek tisztántartása" |
77300000-3 77310000-6 77313000-7 77340000-5 90600000-3 90620000-9 90630000-2 |
Kbt. III. rész szerinti nemzeti eljárás |
Kbt. 113.§ (1) bekezdés szerinti, nyílt eljárás |
2018. június |
a szerződés időtartama: a szerződés hatálybalépésétől számított 24 hónap |
IGEN |
IV. Építési koncesszió |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
V. Szolgáltatási koncesszió |
|
|
|
|
|
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
13. TÁJÉKOZTATÁS ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK LEGÁLIS ELHELYEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.
Szalai János képviselő
Jelzi, hogy végleges megoldáshoz hozzásegítő javaslat nem született a bizottsági ülésen. Megfontolásra tanácsolt ötletek elhangzottak (konténer kihelyezés zárt helyen). Hangsúlyozza, az anyag tájékoztatás jellegét.
Kreisz László polgármester
Megadja a szót Tóth József képviselő úrnak.
Tóth József képviselő
A tájékoztatót rendben találja, de úgy érzi nem viszi előbbre a problémák kezelését. A konténer kihelyezéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a lehetőség eddig is adott volt. Szorgalmazza a továbblépést, tekintettel arra, hogy a külterületen gyors ütemben növekszik az illegálisan kihelyezett hulladék mennyisége.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek további észrevétele. Amennyiben nincs, úgy a tájékoztatóról kéri a Testület véleményét.
Szavazás eredménye
#: 63 Száma: 18.03.27/13/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:25
Típusa: Nyílt
határozat; Elfogadva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
13. napirend: Tájékoztatás építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről
1. javaslat: határozat építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről szóló tájékoztató elfogadásáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről szóló tájékoztatót megismerte, az abban foglaltakat tudomásul vette, elfogadja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 8 100.00 88.89 8
Nem 0 0.00 0.00 0
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
63/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről szóló tájékoztatót megismerte, az abban foglaltakat tudomásul vette, elfogadja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
14. TÁJÉKOZTATÓ A 2018. ÉVI RENDEZVÉNYEK KÖLTSÉGEIRŐL
Kreisz László polgármester
Ismerteti a napirendi pontot. Tájékoztatásul közli, hogy Tóth József képviselő úr kérésére készült el a kimutatás. Megadja a szót képviselő úrnak.
Halász János képviselő úr elhagyta a termet, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre csökkent.
Tóth József képviselő
Tisztázza, hogy a rendezvények költségeinek végösszegével egyetért. Problémája a részletekkel van. Véleménye szerint pár rendezvény esetében a keretösszeg csökkentése, valamint átcsoportosítás szükséges: A Párbeszéd rendezvényre betervezett 250.000,- forint jogosultságát firtatja.
Kreisz László polgármester
Megkéri képviselő urat, hogy jelölje meg a csökkentés mértékét és az átcsoportosítás helyét.
Tóth József képviselő
A Pár-beszéd rendezvényre 100.000,- forintot szánna. A felszabaduló 150.000,- forintot az Idősek Napjára tenné át. (Ott 70.000,- forint van összesen.)
A Hírharang vacsorára betervezett összegből 50.000,- forintot a Töklámpás felvonulásra fordítana.
Az Összetartozás Napjára betervezett 200.000,- forintot 100.000,- forintra csökkentené és az így felszabaduló tételt az Idősek Napjához javasolja csoportosítani.
Halász János képviselő úr visszaérkezett, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre emelkedett.
Kreisz László polgármester
Jelzi, hogy a javaslat szerint az Idősek Napjára 270.000,- forintot terveznének be, holott csak 70.000,- forintra van szükség a program lebonyolítására. Megérti képviselő urat, de az elmúlt évek tényadatai támasztják alá a 70.000,- forintos mértéket.
A Pár-beszéd kapcsán elmondja, hogy az első párbeszéd egy élő interview volt a rádióban, így a megrendezése 0,- forintba került.
Az Összetartozás Napja kapcsán említett javaslatról a Testület döntést hoz. Az Idősek Napja tekintetében elmondja, hogy a 80 év felettieket hívja meg az önkormányzat, illetve karácsony előtt őket ajándékozzák meg. (az ajándékozásból rajtuk kívül az önkormányzat intézményeiből nyugdíjba vonult közalkalmazottak és köztisztviselők is részesülnek.)
A Töklámpás felvonulás megnevezést pontosítja. Itt a töklámpás faragó rendezvényről van szó. Itt a teát a konyha készíti el, illetve asztalt biztosítanak.. (Megjegyzi, hogy ha itt figyelembe vennék a dolgozók túlmunkájának a bérét, akkor tényleg nem 5.000,- forintos támogatásról lenne szó.) A feltűntetett összeg a beszerzés értéke. Hozzáfűzi, hogy a kérelem is ennyiről szól.
A Hírharang vacsora tekintetében elmondja, hogy ezen kb. 16-17 fő vesz részt és 85-100 ezer forint között mozog a vacsora értéke, melyet mindig Taksonyban költenek el. Várja képviselő úr javaslatát arra vonatkozóan, hogy a 17 főt Taksonyban hol lehet 50.000,- forintból vendégül látni.
(A vacsorával az önkormányzat köszönetét fejezi ki a Hírharang kapcsán végzett egész éves munkáért.) Megadja a szót alpolgármester asszonynak.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
Megjegyzi, hogy a keret elfogadása nem jelent egyet azzal, hogy azt teljes mértékben el is fogják költeni.
Kreisz László polgármester
Hozzáteszi, hogy a március 15-i ünnepség sem a költségvetésben elfogadott összegbe került, hanem alig 50.000,- forintba.
Kiegészítésül elmondja, hogy a Búcsú költsége lassan emelkedő tendenciát mutat, de itt számolni kell a bevételi oldallal is. Megadja a szót Varga László képviselő úrnak.
Varga László képviselő
Sajnálja, hogy képviselő úr az ár alapján tesz rangsort a rendezvények között. Véleménye szerint a rendezvények mindegyike ugyanolyan fontos és nem a ráfordított ár határozza meg mindenképpen az esemény minőségét.
Elhangzik még, hogy nagyon sok a befektetett munka is, mint ráfordítás
Tóth József képviselő
Egyetért képviselő úrral és hangsúlyozza, hogy szükséges lenne szem előtt tartani, hogy az adott rendezvény kinek szól.. Felveti, hogy amennyiben az Idősek Napjára javasolt összeget nagyon soknak tartják, akkor a korábban átcsoportosításra javasolt összegből 100.000,- forintot az Esélyegyenlőségi Nap finanszírozására javasol fordítani.
Halász János képviselő
Szavazást javasol.
Kreisz László polgármester
Rögzíti, hogy a feltűntetett számok mindig az előző évi tényadatok alapján kerülnek meghatározásra. Elmondja, hogy az Esélyegyenlőségi Nap már került 70.000,- forintba és 260.000,- forintba is. Négy éve pályázaton forrást nyert az önkormányzat a rendezvény megszervezésére. Itt jegyzi meg, hogy a közösség vezetője is partner abban, hogy most 50.000,- forint került betervezésre, mivel az előző évben csak 80-90 fő vett részt a napon. A vezető által jelzett meghívott számmal tervezték a bekerülési költséget. (Hozzáfűzi, hogy az önkormányzat ezt az eseményt az Idősek Napjához hasonlóan beemelte a rendezvényei sorába. ) Visszaadja a szót Tóth József képviselő úrnak.
Tóth József képviselő
Megkéri polgármester urat, hogy legyen kedves ismertetni a Pár-beszéd rendezvény létszámát ismertetni, miért került 250.000,- forintba. Kéri, hogy az ismertetett számokat vessék össze az Esélyegyenlőségi Napon megjelentek számával.
Kreisz László polgármester
Hangsúlyozza, hogy mivel mind a két esemény külön közösséget kíván megszólítani ezért nem látja értelmét az összehasonlításnak. Hozzáfűzi, hogy a Pár-beszéd idén tart a második évadnál, tavaly indult a Főtéri Esték rendezvénysorozat téli párjaként évente két alkalommal. Ebben az évben a választási évre fókuszálva az országgyűlési képviselő jelölttel - mint emberrel - készült egy riport, (nem volt költségvonzata), a második rendezvény pedig előkészítés alatt áll. Alapvető törekvés mindig egy picit más csoportokat megszólítani a választott témával. Éppen ezért méltatlannak tartja bármelyik rendezvényt összehasonlítani a másikkal. (A Málenkij robot kapcsán - ami Taksonyban 746 ember érintett - érdeklődik, hogy a 4.000,- forintos ráfordítást nem tartja-e képviselő úr kevésnek. Nem lehet összehasonlítani egy Taksonyi Mustrával, ahová 600 ember látogat el.) Visszaadja a szót képviselő úrnak.
Tóth József képviselő
Jelzi, hogy részéről nem hangzott el olyan kijelentés, hogy nincs létjogosultsága bármelyik rendezvénynek. Utalva arra, hogy a Pár-beszéd első "rendezvénye" 0 forintba került, sokallja a második alkalom megrendezésére a 250.000,- forintot.
Kreisz László polgármester
Rögzíti, hogy nem cél a teljes keret elköltése, a fel nem használt összeg maradvány lesz. Megadja a szót jegyző asszonynak.
Dr. Micheller Anita jegyző
Megerősíti, hogy a rendezvények tekintetében keretösszegekről van szó. Amikor a Képviselő-testület elfogadta a költségvetést, akkor jóváhagyta ezt az összeget, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes rendezvényekhez tartozó tételek - melyek tájékoztató jelleggel kerültek a költségvetéskor beterjesztésre - kőbe vésett számok. Ha a március 15-i ünnepségre a táblázatban 200.000,- forintot tüntettek fel nem jelenti azt, hogy azt teljes egészében el kell költeni. Hangsúlyozza a mozgástér lehetőségét.
Tóth József képviselő
Szavazást kér.
Kreisz László polgármester
Egyetért képviselő úrral. Hozzáteszi, hogy mivel más módosító javaslat nem érkezett, ezért képviselő úr javaslatairól egy szavazással dönt a Testület. Megadja a szót Györke Erzsébet képviselő asszonynak.
Györke Erzsébet képviselő
Megköszöni a hivatalnak az átgondolt anyag összeállítását az egész évi ünnepségsorozatról. Észrevétele még, hogy a civil szervezeteknek lehetőségük van a saját rendezvényeik megszervezéséhez pályázatot benyújtani a települési önkormányzathoz. A pályázatok elbírálása mindenre odafigyelve történt. Ünnepélyes keretek között március 15-én az együttműködési szerződés átadásra került a civil szervezetek vezetőinek.
Kreisz László polgármester
Mivel képviselő úr javaslatán kívül más módosító javaslat nem érkezett egyik rendezvényhez sem, ezért egyben teszi fel szavazásra képviselő úr javaslatát.
Szavazás eredménye
#: 64 Száma: 18.03.27/14/0/A/KT
Ideje: 2018. március 27 20:50
Típusa: Nyílt
határozat; Elutasítva
Egyszerű szavazás
Tárgya:
14. napirend: Tájékoztató a 2018. évi rendezvények költségeiről
1. javaslat:
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Tóth József képviselő módosító javaslatát a 2018. évi rendezvények költségeinek átcsoportosításáról (Pár-beszéd, Hírharang vacsora, Összetartozás Napja, Esélyegyenlőségi Nap) elutasítja.
Eredménye Voks: Szav% Össz% Képviselő
Igen 1 12.50 11.11 1
Nem 7 87.50 77.78 7
Tartózkodik 0 0.00 0.00 0
Szavazott 8 100.00 88.89 8
Nem szavazott 0 0.00 0
Távol 1 11.11 1
Összesen 9 100.00 9
Megjegyzés:
64/2018. (III. 27.) KT határozat
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Tóth József képviselő módosító javaslatát a 2018. évi rendezvények költségeinek átcsoportosításáról (Pár-beszéd, Hírharang vacsora, Összetartozás Napja, Esélyegyenlőségi Nap) elutasítja.
Határidő: azonnal
Felelős: Polgármester
15. EGYEBEK
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek a napirendi pont keretében felvetése. Jelzi, hogy főépítész úr fog a Tájház rendbetételével kapcsolatos pályázatról pár szót szólni. Illetve érdeklődik, hogy van-e arra lehetőség, hogy a települési önkormányzat a korábban fenntartásában lévő intézményektől beszámolót kérhessen el tájékoztató jelleggel. Rögzíti, hogy a szakmai részről kevés információja van az önkormányzatnak. Megadja a szót Halász János képviselő úrnak.
Halász János képviselő
Tájékoztatásul közli, hogy váratlanul a mai nap folyamán a telepen járt egy 30 fős algériai küldöttség az algériai nagykövettel. Főleg állattenyésztés, mezőgazdaság ügyében érdeklődtek. Pozitív élményekről számol be.
A Sörkert kapcsán megjegyzi, hogy a két darab fa még mindig hiányzik, korábban már jelezte az illetékesnek, hogy szükséges lenne a pótlás.
Áncsán Mihály képviselő
A téli rezsicsökkentéssel kapcsolatosan érdeklődik, hogy érkezett-e tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a fa- és széntüzeléssel kapcsolatban hogyan kell eljárni, milyen módon kapják meg az érintettek a támogatást.
Varga László képviselő
Rekortán pálya kerítés elemeinek elhelyezésére kérdez rá.
Tóth József képviselő
Három témával kapcsolatban szeretne jelzést tenni:
- Érdeklődik, hogy a tavalyi év során miért nem került megrendezésre a Taksony SE 85. évfordulója. Rácz Ernő elnök úr mondott pár lehetséges időpontot, egyiken sem valósult meg.
- Választ kapott jegyző asszonytól az előző testületi ülésen elhangzott kérdéseire (6). A válaszokból egyet nem tud elfogadni: "2017. októberében történt külterületi illegális hulladék elszállítás kapcsán én kértem azt, hogy bizonyítsuk be, hogy ez az összeg, tehát amit kifizettünk több mint 900.000,- forint, milyen alapon lett elszámolva. Egyrészt számlákat kértem, azt nem kaptam meg. Annyi van, hogy mennyi lett beszállítva. A beszállítási mérlegjegyeknél mondanám a rendkívül nagy csúsztatást. Ugyanaz a rendszámú tehergépkocsi 10 óra 39 perckor bruttó mérése 15.000 kg. Ugyanaz a tehergépkocsi és 10 óra 41 perckor 19.000 kg. Két perc alatt 4000 kg különbség van…. A nettó súlya 10 óra 39-kor 8980 kg - tehát maga az üres gépkocsi - ugyanakkor két perc múlva 5500 kg. Hogy történhet ez meg? 8 darab ilyen mérési jegy van, mindegyiknél ugyanaz a gépkocsi két perc múlva, vagy egy perc múlva 5000 kg-mal többet mért." Firtatja, hogy hol van a belső ellenőrzés.
Dr. Micheller Anita jegyző
Rögzíti, hogy a mérlegelési jegyeket a Vertikáltól kapta a hivatal. Jelzi, hogy ilyen szinten nem nézte át a papírokat, de most szeretné tisztázni, hogy képviselő úr pontosan hol látja ezeket az adatokat. Hozzáfűzi, hogy erre vonatkozóan már volt képviselő úrnak kérdése és erre a hivatal megküldte számára a számlát. Ekkor kérte képviselő úr a mérlegelési jegyet, amit most megküldött a hivatal.
Tóth József képviselő
Ismételten a belső ellenőrzésre kérdez rá.
Dr. Micheller Anita jegyző
Jelzi, hogy a belső ellenőrzés nem tekint át minden egyes dokumentumot. Van egy terv, melyet a Képviselő-testület jóváhagy az év végén és az ellenőrzést e mentén hajtják végre.
Áncsán Mihály képviselő úr elhagyta a termet, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre csökkent.
Kreisz László polgármester
Ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy ismételten utána fognak nézni ennek a kérdésnek és bekérik a számlához a jegyeket.
Az SE elnöksége nevében jelzi, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy mikor mit rendeznek meg. A kérdést továbbítja az elnökségnek, hogy miért nem történt meg a 85. évforduló megünneplése.
Az iskolapálya kapcsán jelzi, hogy a Testület döntött arról, hogy az ott elbontásra került kerítés elemeket felhasználhatják a munkaterület lehatárolásához. Egy dolgot nem közöltek: a 6 méteres oszlopokat ketté vagy háromfelé vágták… (eredendően azért kérték el az elemeket, hogy a labda ne menjen át az építési területre. A felszedett térkövet elhozták.) Visszaadja a szót jegyző asszonynak.
Dr. Micheller Anita jegyző
Véleménye szerint támadólag hat, hogy képviselő úr nem fogadja el a választ, hiszen az elhangzott kérésének eleget tett. Ugyanakkor segítő jellegű észrevételt követően a hivatal természetesen egyeztetne a Vertikállal a problémával kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy amit képviselő úr kért, azt megküldte számára.
Kreisz László polgármester
Megadja a szót Érces Gergő főépítész úrnak.
Áncsán Mihály képviselő úr visszaérkezett, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre emelkedett.
Érces Gergő főépítész
Jelzi, hogy egy nagyon jó lehetőség nyílt egy pályázat formájában, aminek köszönhetően az önkormányzat részt vehetne egy rekonstrukciós folyamatban és restaurálni tudná a helyi védelem alatt álló építményét. A pályázat által előírt tartalmi követelmény viszonylag szűkített körhöz kapcsolható. Javasolja a közös áttekintést, meglévő problémák feltérképezését és ezek alapján konkrétan tervezhető módon megjelölni a pályázati forrás összegének felhasználási céljait.
Kreisz László polgármester
Rögzíti, hogy óvatosan szükséges az építő javaslatokat megfogalmazni a Tájház kapcsán, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt támadásként élik meg, holott tavaly ősz óta az önkormányzat azon dolgozik, hogy a Tájház igazi funkcióját hogyan lehetne az egész településre kiterjeszteni. Ezzel a pályázattal 1-20 millió forint közötti támogatást lehet igényelni az elképzelésekhez. (Állagmegóvás, felújítás, restaurálás) Megadja a szót Tóth József képviselő úrnak.
Tóth József képviselő
Visszatérve a 85. évfordulóhoz, az lenne a kérése, hogy polgármester úr írásban kérje meg a választ elnök úrtól arra a kérdésre, hogy miért nem rendezték meg az ünnepséget.
Következő témaként felveti, hogy betervezésre került a közterület-felügyelői állás április elsejével. Érdeklődik, hogy meghirdették-e az állást.
Dr. Micheller Anita jegyző
Megerősíti, hogy meghirdették a pozíciót a kötelező felületen (Közigállás.gov.hu-n, illetve a honlapon is elérhető, továbbá Hírlevélben) és május 30. a jelentkezési határidő. Hozzáfűzi, hogy a hirdetést a Szuperinfoba is be lehet tenni.
Tóth József képviselő
Érdeklődik, hogy a Taksony honlapon is megtekinthető-e a hirdetés.
Dr. Micheller Anita jegyző
Rögzíti, hogy még nincs fent a honlapon a hirdetés.
Tóth József képviselő
Problémának érzi, hogy nincs fent a honlapon. Hangsúlyozza, hogy a rendelet 2018. január 1-től hatályban van. Sok olyan dolgot tapasztal az utcákon, melyeket a rendelet szerint nem lehetne…
Dr. Micheller Anita jegyző
Jelzi, hogy a költségvetési rendeletet február végén fogadta el a Testület. Ez előtt nem lehet a pályázatot kiírni. A kiírás most került véglegesítésre, még nem jelent meg azon a felületen sem, ahol kötelező közzé tenni. Amint ott megjelenik, úgy a honlapon is látható lesz. Helyesbít a jelentkezés határidejével kapcsolatban: április 30. (Április 1-ig megjelenik a hirdetés és 30 nap áll rendelkezésre a benyújtásra. Az elbírálásra május 10. jelölték meg.)
Az SE-vel kapcsolatban nem érti, hogy milyen alapon kérnének számon egy egyesületet a rendezvénye megszervezéséről. Nem hiszi, hogy a Képviselő-testületnek joga lenne arra, hogy ezt megtegye.
Tóth József képviselő
Hivatkozik arra, hogy a Taksony SE-t nem kis támogatásban részesíti az önkormányzat. Elvárhatónak tartaná az ünnep megszervezését. Környező településeket hozza fel példaként.
Kreisz László polgármester
Megerősíti, hogy a kérdést jelezni fogja elnök úr irányában. Kéri, hogy térjenek vissza a pályázat témaköréhez. Megadja a szót alpolgármester asszonynak.
Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester
Megköszöni főépítész úrnak, hogy felhívta a figyelmet erre a pályázati lehetőségre.
Érces Gergő főépítész
Jelzi, hogy ő egy kis csapat része, nem csak övé az érdem…
Györke Erzsébet képviselő
Mai napon talált a postaládájában egy "Takser Zeitung" című lapot, amiben nagy fekete vastag betűkkel szerepel, hogy "Támadás a Tájház ellen, nem lesz hova mennünk". Aláírás nem olvasható. Reméli, hogy a NNÖT elnöke és Képviselő-testülete ettől az írástól elhatárolódik. Idéz a cikkből: "A Tájház a mindennapokban is a taksonyi németség fontos helyszíne lett. Szerves része a hagyományőrzésnek, támogatja gyermekeink német identitásának megőrzését. Ez a nemes feladat került veszélybe…"
Még egyszer kéri a NNÖT elnök asszonyát és Képviselő-testületét, a Felügyelő Bizottságát és a jogi tanácsadóját - mindenkit -, hogy gondolják át ezt a cikket és írjanak egy helyesbítő kiadványt…
Kreisz László polgármester
Annyit fűz hozzá, hogy az iskola költségvetésében 2 millió forint került betervezésre (éves szinten) a kiadványra a gyerekek pénzén.
A pályázat kapcsán jelzi, hogy a következő hét folyamán a pályázat beadásáról szükséges lesz támogató döntést hoznia a Testületnek. Megadja a szót jegyző asszonynak.
Dr. Micheller Anita jegyző
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban jelzi, hogy nem áll rendelkezésére pontos információ. Az Interneten úgy látja, hogy a tűzifa támogatás keretet emeli meg a Belügyminisztérium. Így kimondottan csak a távfűtés, illetve a gáz az, amiből jóváíródik a 12.000,- forint. Utánajárást ígér.
Tóth József képviselő
A gáz siestával, illetve hőtárolós kályhával fűtőkre vonatkozóan is utánajárást kér. Írásban kér választ erre a kérdésére jegyző asszonytól.
Kreisz László polgármester
Érdeklődik, hogy van-e valakinek még felvetése vagy kérdése a napirendi ponton belül. Amennyiben nincs, úgy az Egyebek napirendi pontot lezárja.
Nyílt ülésen több napirendi pont nem lévén, megköszöni mindenkinek az aktív részvételt és az ülést 21 óra 25 perckor bezárja.
K.m.f.
Kreisz László Dr. Micheller Anita
polgármester jegyző
Varga László
jegyzőkönyv hitelesítő
Jegyzőkönyvet készítette:
Ötvös Adrienn